Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Műtárgyvédelem - Benedek Éva: Ajvász árpád diploma másolatának restaurálása
BENEDEK ÉVA Ahogyan már előbb is szó esett arról, hogy az oklevél hátoldalán értékes információk, tinta bejegyzések vannak, ezért itt az olvashatóság szempontjából ablakot hagytam, azaz ezen a részen „kitéptem” a pótló papírt. (6. kép) A hiányok japán papírral egészítődtek ki, a színoldalról. A pótló papír struktúrájában ugyan nem hasonlít a modern papírokéhoz, mégis a szakemberek előszeretettel alkalmazzák, mert rostos szerkezeténél fogva erős, jó kötést, ragasztást ad, kitűnően illeszkedik bármely papírhoz, visszafordítható stb. A restaurálásnál a műtárgy jellegétől, állapotától, további rendeltetési helyétől függően, több fajta kiegészítés létezik (szimpla, dupla, félszáraz, nedves stb.). Az oklevél restaurálásánál „dupla” kiegészítésről beszélhetünk, mivel hátulról kasírozást, elölről pótlást kapott. Ez a kiegészítés talán a restaurálás legszebb része, legtöbb időt igénybe vevő folyamata. Javaslatok a műtárgy további életével kapcsolatban A konzerválás-restaurálás során sikerült a dokumentumot károsító tényezők, okok megszüntetése, kiiktatása, a műtárgy hiányainak, csonkulásainak kijavítása, állapotának megerősítése, eredeti jellegének megtartása, amely révén a diploma értéknövelő állapotba került. A restaurálás befejező részéhez tartozik, többek között a paszpartu készítés. A paszpartu készítés története a barokk korba nyúlik vissza. Az esztétikai hatáson kívül, az egyik legfőbb cél, hogy a paszpartu által az oklevél széle védve legyen a mechanikai hatásoktól (beszakadás, piszkolódás stb.). (7. kép) Akár kiállításon, akár raktári elhelyezésben szükséges az optimális mikroklíma megőrzése: a hőmérséklet maximum 18-20 C°, a relatív páratartalom (RH) 45-55%, közötti érték kell legyen. Kiállítása tárlóban, vízszintes formában történjen. Ajánlatos figyelembe venni a műtárgy megvilágításának időtartamát és erősségét, amely maximum 50-100 lux fényerejű lehet. Irodalom Benedek 2012 Járó 2001 Kastaly 2000 Kastalyetal. 1991 SOR 2013 Tóth 2010 Benedek Éva, Batthány Ignác, Erdély püspöke által kiadott oklevél restaurálása. Kolozsvár. 1797., IN Kelemen Imola (Ed.) A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII., 161-164. Járó Márta, Megelőző konzerválás múzeumi kiállításokon és raktárakban, IN ISIS, Erdélyi Magyar Restaurátor Füzetek 1., Székelyudvarhely, 9-19. Kastaly Beatrix, A papír savtalanítása és fehérítése, IN Országos Széchényi Könyvtár jegyzetei, Budapest, 16, 23-38. Kastaly Beatrix; Horváth Pál; Magyar Ivánné Farkas Judit; Mikesy Pongrácné, író -, nyomó- és javítópapírok összetétele, tulajdonságai és vizsgálata, IN Országos Széchényi Könyvtár jegyzetei, Budapest, 35-37. Sor Zita, ,yAtni tapad, az ragad” - nyomás - érzékeny ragasztóanyagok vizsgálata és eltávolításuk a restaurátori gyakorlatban, IN ISIS, Erdélyi Restaurátor Füzetek 13, Székelyudvarhely, 73-75. Tóth Zsuzsanna, Az Apor-kódex restaurálása (2009-2010), IN Kinda István (Ed.), Acta Siculica, Sepsiszentgyörgy, 39-40. Benedek Éva Csíki Székely Múzeum Csíkszereda, Románia E-mail: benedekeva@csikimuzeum.ro A japán papírok készítésénél használt háncsrostokon több fajta műveletet végeznek: kiválasztják, lehántják, vízben áztatják, lúgban főzik, fehérítik, rostokra verik, vízzel a merítő kádba teszik, kötőanyagot kevernek hozzá, majd kimerítik a papírt és szárítják. 384
