Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Katonadalok Kőrispatakon
P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Az első hivatalos magyarországi népszámlálás 1768-ban a faluban 619 lelket tüntet fel (307 férfi, 312 nő, 135 házban összesen 145 család lakott),8 1850-ben 1099, 1857-ben 961, 1869-ben 1111, 1880- ban 1096, 1890-ben 1200, 1900-ban 1229, 1910-ben 1313 lakosa volt, 1920-ban 1166, 1930-ban 1084, 1941-ben 1200, 1956-ban összesen 1223 (Kőrispatakon 1185, ehhez hozzá kell számítanunk a tanyákat: Barcsa 22, Csihányos 7, Nagyvölgy 9 lélekkel), 1966-ban 1051 (ebből Barcsa 15, Nagyvölgy 4), 1977-ben 851. Az 1992-es népszámláláskor 729 (ebből 709 magyar, 16 cigány és 4 román), 2002-ben 695, 2011-ben pedig 674 lakója volt a településnek. 2008-ban az egykori tanyák közül csupán Nagyvölgynek volt egyetlen lakója. Kőrispatak lakosainak döntő többsége székely-magyar. Bár mindenki magyarul beszél, megkülönböztetünk: a.) - magyarokat (a cigány kategória antonimájaként), a lakosságnak több mint fele; b.) - ún. házicigányokat (a cigányok nagyobb része), a 19. század eleji környékbeli egyházi feljegyzésekben újparasztoknak is nevezik, tudtunkkal kb. másfél évszázada kerültek a vidékre, más környékbeli említésekből következtetve; és c.) - sátoros cigányokat, romákat. A 2002- ben végzett családlapos felmérései szerint az akkori 662 lakosból 395 (59,66 %) magyar, 250 (37,76 %) cigány, 3 román (0,45 %), 14 gyerek vegyes házasságból született (2,11 %).9 Kőrispatak népköltészetéről Kőrispatak és vidéke nyelvjárása Nyelvjárását tekintve a falu több nyelvjárás „határszélén” található. Még ugyanazon személy beszédében is keveredik az é-ző, ö-ző nyelvjárás, valamint az általánosabb o-zás (lábamot, dombokon) és á-zás (kapál, kaszál, magát). A környékbeli településekre sem jellemző egyetlen nyelvjárás használata. Pl. Kőrispatakról keletre, a Gagy patak völgyében, Csekefalván, Szentábrahámon, Magyarandrásfalván, Gagyban és Székelykeresztúron az ö-zés az uralkodó (toszok, őszök), egyes szavakban az á-zás; Kismedeséren és Firtosmartonosban az ö-zés egyfajta változata, tkp. az e-zés ö-zéssel keveredik: eszök, teszök; Énlakán az irodalmi nyelv és az ö-ző nyelvjárás; Etéden az é-zés és ö-zés, Bözödön az ö-zés és az irodalmi nyelvváltozat, Bözödújfaluban az irodalmi nyelv használata volt a jellemző. Minden környékbeli falura jellemző a kisebb mértékű á-zás (csak bizonyos helyzetekben, pl. halál, kapál, kaszál), valamint az egész Székelyföldön megfigyelhető o-zás (házakot, kapákot). Népköltészeti műfajok A környék népköltészete gazdag, bár ez nem tükröződik az eddig megjelent gyűjteményekben. Kriza János dalt, balladát, Orbán Balázs mondát közölt, Yikár Béla, Mailand Oszkár, Lajtha László, Kallós Zoltán, ifj. Fodor Béla stb. gyűjtöttek a vidéken.10 Ráduly János kibédi gyűjtéséből közölt meséket, népballadákat11 és találós kérdéseket12, népi imádságokat, mondákat. A szomszédos Bözöd meséit a falu nagy szülötte, Bözödi György gyűjtötte kötetbe (Tréfás farkas, 1942; Az eszös gyermök, 1958), illetve gyűjtéséből jelent meg A Nap s a Hold keresése (Bözödi népmesék. Bp., 1993), ugyanazon mesemondó, Bágyi János meséivel. Korábbi gyűjtéseimből Kőrispatakról húsvéti verseket, kiszámolókat, Gagyból gyermekmondókákat közöltem.13 8 idézi Dancs 2001. ’Jakab 2004,189. 10 ld. MlTRULY 1974. 11 Ráduly 1975. 12 Ráduly 1990. 13 P. Buzogány Árpád, Gyermekfolklór Kőrispatakon, IN A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII., Csíkszereda, 2012, 283-296. 336
