Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Katonadalok Kőrispatakon
KATONADALOK KŐRISPATAKON P. Buzogány Árpád A településről Kőrispatak (hivatalos román neve 1920 után Crişeni) falu közigazgatásilag a Hargita megye nyugati csücskében levő Eted községhez tartozik. A Küsmöd-patak teknőszerű völgyében, a patak két oldalán, észak-déli irányban terül el. Szomszédos települések: északra Csókfalva, északkeletre Etéd, délkeletre Firtosmartonos és Gagy, délre Kissolymos, dél-délnyugatra Bözöd, nyugatra a felszámolt Bözödújfalu. Legközelebbi városok: dél-délnyugati irányban Erdőszentgyörgy (12 km), délkeletre Székelykeresztúr (autóúton kb. 30, légvonalban kb. 12 km). A megyeközponttól, Csíkszeredától közel 100, a községközpont Etédtől 8 kilométerre található. A falu területén őskori (cserepek), kőkori,1 bronzkori (cserepek, őrlőkődarab, pattintott kő), népvándorlás kori (cserepek), középkori (csempe- és edénytöredék) régészeti leleteket gyűjtöttek a szakemberek terepbejárásaik alkalmával.2 3 A szájhagyomány szerint az első település a mostani falutól lennebb, délkeleti irányban, a Küsmöd-patak bal partján volt. Erre utal a Diósfala határnév. A helyváltoztatás okául az ellenség támadását jelölik meg. Egy monda szerint a falura támadó tatárokat Dömös vitéz (e családnév ma is fellelhető a faluban) vezetésével visszaverték. Első írásos említése 1566-ból való, amikor Keorijspatak alakban bukkan fel (a János Zsigmond erdélyi fejedelem hadában híven szolgált lófők lajstromában „keörijspataki” Ferenczij Mátyás, Gotharth Imre és Pál lófők nevét olvashatjuk).’ 1567-ben Keörwspatak, Kerespatak,4 illetve egy összeírásban Keórwspatak5 6 néven szerepel. 1712-ből való a mai helyesírást leginkább megközelítő Körispatakb alak, illetve 1603: Keórispatak, 1604: Körispatak. A -falva utónévvel ellátott alak is előfordul: Keoreos patak falua (1634), Keőrispatakfalua (1633). Az ótörök eredetű kőris szó, amely fáról a falu is a nevét kapta, már 1055-ben írott formában (keurus, később kewris) előfordul.7 Gazdaságtörténete szempontjából jelentősek az 1640- ből és 1666-ból fennmaradt falutörvények. Az 1989-es változások után új fejezetet írnak a település történetében. Civil szervezeteket jegyeztettek be (Szalmakalap-készítők Hagyományőrző Egyesülete, Állattartó Gazdák Egyesülete, Firtostető Egyesület), melyek helyi programokat szerveznek, külföldi vendégek keresik fel a szalmafonásról ismert falut, a fiatalok közül többen felsőfokú tanulmányokat folytatnak, a közösségi élet megújult. 1 Magyar Nagylexikon, 442. 2 BENKŐ 1992, 103-108. 3 SzOKL II, 200. 4 CORIOLAN 1966, 176. 5 SzOKL II, 219. 6 SzOKL I, 78, 182. 7 A MAGYAR NYELV, 618. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve X. (2014), p. 335-366 335
