Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)

Régészet - Botár István: Árpád-kori településrészlet Csíksomlyón

ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET CSÍKSOMLYÓN

2011 március és június között egy megelőző feltárás során mintegy 500 m2-es felületet tártunk fel.12 Az objektumok túlnyomó része 4. századi és a Marosszentanna - Csernyahov kultúrához sorolható, itt előkerült egy 7-8. századi szláv lakóház is. (6. kép). Témánk szempontjából alapvető fontossága viszont két, itt feltárt Árpád-kori lakóháznak van.

A 8/9. objektum egy 3 x 2,8 méteres földbe mélyített lakóház sekély gödre volt, melynek déli felét nem sikerült egyértelműen meghatározni. A bejáratot a délkeleti oldalra valószínűsíthetjük. A gödör belső sarkain dokumentált cölöplyukak alapján a ház (részben?) felmenő falakkal rendelkezett. A délkeleti sarokban, a járószintnél némivel magasabban elhelyezkedő tapasztott tűztem agyagból készített kemence sütőfelülete maradt meg. Két belső cölöplyuk alapján a házat egy északnyugat-délkeleti irányú „fal” oszthatta meg 1/3-2/3 arányú belső térre, a belső, északi „fülke” talán hálókamraként képzelhető el. (7/1. kép)

A gödör betöltésében kevés kerámia került elő. A fazéktöredékek pereme tagolatlan, díszítésük csiga, illetve szellős hullámvonal. Kivételt képez egy zömök, kézi korongon készített fazék, melynek vállát fésűs beböködéssel kialakított sor fedi, amely alatt vonalkötegek között futó hullámvonalköteg látható. Az egy periódusú sütőfelületből tagolatlan peremű, hullámvonallal díszített fazéktöredékek mellett egy füleden bogrács darabjai is előkerültek (peremátmérő 32 cm).13 (8. kép) Ezek alapján a ház kora az Árpád-kor első felére, derekára keltezhető.

A második, 71. objektumszámot viselő középkori lakóháznak csak fele részét sikerült hitelesen dokumentálni. A tényleges ásatási felületben ugyanis nem maradt meg a ház gödre, annak csupán keleti felét tárhattuk fel azt követően, hogy egy a metszetfal alá benyúló korábbi objektumra rábontottunk. (7/2. kép) A szintadatok alapján úgy tűnik, hogy ennek környezetében, a ház felhagyását követően, jelentősebb földmunka során (traktoros szántás?) a felszín lejtőssé alakult. Ennek „köszönhető”, hogy míg a gödör keleti felén egyértelmű lemélyülést lehetett kibontani, addig a nyugati oldalon a fokozott figyelem ellenére sem tudtuk regisztrálni a ház gödrének a szélét. A mélyített veremház egyik oldala tehát 3,8 méter hosszú, míg a másikat 2,2 méterig tudtuk követni, de bizonyára eredetileg ez is elérhette legalább a 3 métert. Tájolása megegyezik az előző házéval, de ez esetben az oldalfalak közepén található gödrök, illetve a jelentős mélyítés alapján nyeregtetős, földbe ásott épületet rekonstruálhatunk. A keleti sarokban álló oszlop gödrével szemben valószínűsíthető átellenes oszlop helyét nem sikerült megfigyelni.

Az egyrétegű sütőfelületű kemence a ház délkeleti sarkában helyezkedett el, de kiképzése meglehetősen érdekes. A ház délkeleti sarkát ugyanis nem ásták ki, hanem az itt meghagyott, és így a ház terébe belógó sárga agyagos altalaj tömbjébe ásták bele a kemencét.14

A ház betöltéséből szép számban kerültek elő kézikorongon készült edénytöredékek. A fazékperemek között gyakori a rövid, erősen visszahajló egyenesen levágott, de akadt több rövid lekerekített perem is. Egy-két esetben a perem belső oldalára hullámvonalat karcoltak. A mérhető peremek egy-két kivételtől eltekintve (6, 18 cm) átmérője 16, illetve 20 cm körüli volt. Az edények oldalán a szokásos csiga- és hullámvonal mellett, gyakran előfordul vonalköteg, hullámvonalköteg, illetve több sorban elhelyezkedő körömbenyomásos dísz és fésűs beböködés is. A kemence tapasztásából egy zömök, rövid levágott peremű, hullámvonalakkal díszített edényt lehetett összeállítani. Ennek magassága 20 cm, peremátmérője 16 cm. A fazekak mellett cserépbogrács perem- és fülrésze is előkerült, ennek peremátmérője 30 cm. (9-10. kép)

A házak gödréből nem került elő olyan fém lelet, amely az időrend megállapításánál segítségünkre lehetne, ezért a keltezés az edények analógiáján alapszik. A székelyföldi edény- művesség esetében nem áll rendelkezésünkre összegző igényű Árpád-kori tipo-kronológia, de a

12 Az előzetes ásatási jelentés: http://www.cimec.ro/Arheologie/cronicaCA2012/cd/index.htm

13 Ezúton is megköszönöm Takács Miklós baráti tanácsait.

14 Hasonló belógó „földnyelvet” figyeltek meg egy székelykeresztúri ház és kemence esetében is, ott azonban a kemence a ház gödrén kívül helyezkedett el. SZÉKELY 1978, fig. 28., keltezése 11-12. század. Hasonló megoldás a baráthelyi településen is előfordul IONIŢĂ 2009, 32., 44., 62. ház (Pl. 101., 119., 126., 156.)

31