Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
NAGY ZSOLT A címszót a szócikk szövegében nem ismétlem meg, hanem a ~ (tilde) jelet használom helyette. A szócikk címszót követő egységeit a ♦ (black diamond suit) jel különíti el egymástól. B. A FAJTÁVAL AZONOS ÉS NEM AZONOS FAJTÁK, A FAJTA HASONNEVEI ÉS ALAKKÖRE. A címszót, amennyiben az egy gyümölcsfajta (Csík vármegyében elterjedt) népi elnevezését tartalmazta bekeretezve (outside borde:]) követi annak a fajtának a pomológiai szakirodalomban használatos neve, amely vele azonos. Például: magy. Székely bergamot. Ha a címszó által jelzett gyümölcsfajtát korábban helytelenül azonosították egy másik fajtával, annak neve áthúzva (strikethrough) van feltüntetve. Például: fr. Ambr-ette — ? A Syn. (synonim) rövidítés után következnek a címszóban szereplő gyümölcsfajta hasonnevei. Itt ugyancsak utalás történik azok eredetére, jelentésére, értelmére. Végül a fajta alakkörét Alakk. kapcsos zárójelben {curly bracket} találjuk. Amennyiben a fentiek közül bármelyik adat nem létezik, a szócikkben nem történik utalás annak hiányára. A szócikk második B. egysége tehát például így néz ki: ♦ fr. Ambrette - ? Syn. fr. Bouchet = ? [fr. (?) Bouchet Ananas = ? ananász; fr. (?) de Bouchet = ?; fr. Poire de Bouchet = ? k.]; fr. Compérette = ? [fr. (?) Comperette = ?]; fr. Favori musqué = Pézsmaillatú kedvenc [fr. Favori musqué du conseiller = Tanácsadó pézsmaillatú kedvence], Alakk. fr. {Poire Ananas de Courtrai} = Kortrijki ananász k. Adatok hiányában a szócikknek a B. egysége teljesen elmaradhat s a címszót a következő C. rész követi. C. FAJTÁRA VONATKOZÓ HELYTÖRTÉNETI ADATOK ÉS EZEK FORRÁSAI. Ezt a szerkezeti egységet a ♦ (black diamond suit) elválasztó jel után a » (right-pointing double angle quotation mark) jel vezeti be. Csak az önálló szócikkek esetében találjuk meg. Ebben a részben tömören kerül megfogalmazásra, hogy a címszóban jelölt gyümölcsfajta mikortól, hogyan került az egykori Csík vármegye területén termesztésre és/vagy termesztésre ajánlásra. A részt a fajtára vonatkozó helyi forrásokat felsoroló Forrás, zárja. A forrásutalások a szerző nevét, a forrás keletkezésének évét és publikált mű esetén az oldalszámot tartalmazzák. Feloldásukat a lexikon végi forrásjegyzék teszi lehetővé.105 Például: ♦ » A 19. század második felében Sántha Simon vármegyei irodatiszt csíksomlyói gyümölcsösében termesztett —t. Egy Vitos Mózes által - a Csikmegyei füzetek-ben - közzétett feljegyzésében az áll, hogy az 1888. január 2-4-i rendkívüli hideg miatt Ananász k.fája csaknem kifagyott. A fajta fagyokkal szemben mégis ellenállónak bizonyult. Mezőkovácsházai Bereczki Máté a Gyümölcsészeti vázlatok első kötetében a következőket jegyezte fel erről: „az 1871/2-diki tél rendkívüli hidege két anyafám törzsén nagyobb fagyfoltokat okozott is nálam. E sebek azonban nemhogy hátravetették volna fáimat növekedésükben; de, sőt sokkal inkább élénk növésre ingerelték őket úgy, hogy kevés idő múlva helye sem fog látszani a sebeknek.” E tulajdonságának is köszönhető, hogy 1890-ben mind a Csikmegyei Gazdasági Egylet által termesztésre javasolt gyümölcsfajták listájában, mind pedig az évi vándortanítói jelentés fajta-ajánlásában megtaláljuk —, illetve Ananáz néven. Forrás. BERECZKI 1887, 186; VITOS 2003, 120-122. 1 Az itt közölt szócikkekben hivatkozott forrásokat a tanulmány irodalom- és forrásjegyzékébe építettem be. 316
