Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
o (white circle) jelöli azt a történelmi gyümölcsfajtát, amely az egykori Csík vármegye területén a termesztésre ajánlott fajták közé tartozott. Mindkét jel együttes használata egy címszó előtt azt jelenti, hogy a fajtát a források mint termesztett és mint termesztésre ajánlott fajtát is megemlítik. A jelek sorrendje (*o (black circle - white circle) vagy o» (white circle - black circle)) jelzi, hogy termesztés avagy termesztésre ajánlás szerepel-e hamarabb a történelmi forrásokban. */o (black circle - solidus- white circle) jelöli azt a történelmi gyümölcsfajtát, amely a források szerint az egykori Csík vármegye területén azonos évben volt termesztve és termesztésre ajánlva. A • (black circle) és o (white circle) jelölések, illetve ezek kombinált változatai a címszavak előtt csak akkor kerülnek feltüntetésre, ha a címszó olyan névalakot tartalmaz, amelyet az egykori Csík vármegye területére vonatkozó forrásokban is megtalálunk, a további névváltozatok, hasonnevek stb. esetében nem. b. Milyen gyümölcsfaj? A gyümölcsfajta nevét tartalmazó címszót minden esetben megelőzi egy szögletes zárójelbe tett rövidítés, amely a gyümölcsfajra utal: [a.] - alma; [b.] - birs; [cs.] - cseresznye; [d.]- dió; [ep.] - eperfa; [g.] - gesztenye; [ka.] - kajszibarack; [k.] - körte; [kő.] - köszméte; [ma.]- mandula; [má.] - málna; [me.] - meggy; [mo] - mogyoró; [n.] - naspolya; [ő.] - őszibarack; [r.] - ribiszke; [sza.] - szamóca; [szi.] - szilva; illetve [e.] - egyéb gyümölcsfajok. Erre a félreérthetőségek elkerülése miatt volt szükség, hisz gyakran egy fajtanév két vagy több különböző gyümölcsfaj esetében is előfordul. Ilyen például az Ananász, amely magát az Ananászt mint gyümölcsfajt is jelentheti, de ezen túl az Ananász körtefajtára vagy az Ananász almafajtára is utalhat. Másrészt a pomológiában nem szakavatott érdeklődők számára nem biztos, hogy például a Székely bergamott nevet olvasva el tudják dönteni, hogy körte- avagy almafajtáról van szó. A felsorolt rövidítéseket az egész lexikonban egységesen és minden előfordulásuk esetén alkalmazom. Akkor is, ha azok a gyümölcsfajta nevében jelennek meg. így például a Mocskos körtét tárgyaló címszó Mocskos k.-ként található meg. c. Milyen eredetű a fajtanév? A gyümölcsfajta neve előtt a gyümölcsfaj megjelölése után szerepel, hogy a név milyen eredetű. A nyelvek rövidítve találhatóak a címszavak előtt (pl. ang. - angol; ném. - német; fr. - francia; magy. - magyar stb.). A rövidítések feloldását a lexikon elején külön jegyzék tartalmazza. Ha a nyelv után rögtön kerek zárójelben egy kérdőjelet találunk (?), az a név bizonytalan eredetére utal. Ha nincs nyelv feltüntetve csak (?) szerepel, az a név ismeretlen eredetére utal. Fontos itt kihangsúlyozni, hogy a jelölés a név és nem a fajta eredetét mutatja! Az idegen nevek és a magyar nevek régebbi alakváltozatai után = (equals sign) jelt követően van közölve azoknak (tükör)fordítása vagy értelmezése. Ha jelentésük nem ismert, akkor ? követi a = (equals sign) jelet. Szintén a címszóhoz tartozó egység a gyümölcsfajta névváltozatait felsorakoztató rész, amely a címszót követi szögletes zárójelben [square bracket]. Minden névváltozat, hasonnév és alakkörbe tartozó gyümölcsfajta nevének eredetére és jelentésére vonatkozóan a fent leírtakhoz hasonló jelölésekkel kerülnek közlésre az adatok. Egy önálló szócikk teljes címszava tehát például így néz ki: • o [k.] magy. ANANÁSZ K. [ang. Ananas = Ananász; ném. Ananasbirn = Ananászk.; ném. Ananas birn = Ananász k.; fr. Ananas d’Eté = Nyári ananász; fr. Ananas d’été = Nyári ananász; fr. Ananas franţais = Francia ananász; magy. Ananász = Ananász; magy. Ananáz = Ananász; fr. (?) Bouchet Ananas = ? ananász]. TERMESZTÉSRE AJÁNLOTT ÉS TERMESZTETT TÖR TÉNELMI KÖR TE... 315
