Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)

Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén

NAGY ZSOLT

1. A betűrendes szerkezet könnyedén kereshetővé tesz címszavak (név) alapján egy-egy gyümölcsfajtát.

2. A szűk terjedelmű, meghatározás jellegű, világos, szabatos és tömör szócikkek a címszó által meghatározott fogalomra, a gyümölcsfajtára vonatkozóan csak a legalapvetőbb információkat közli: a tudományosság megtartását szem előtt tartva csak a megbízható, pontos adatok, konkrét tények kerülnek feltüntetésre. A fölöslegesnek vélt információk nem terhelik még jobban az egyébként is óriási adathalmazt.

3. Az utaló címszavak jelzik, hogy a megnevezett fajtáról hol található bővebb kifejtés. Visszakereshetővé válik ugyanakkor egy-egy fajta összes eddig ismert névváltozata, hasonneve és az alakkörébe tartozó fajták neve.

4. A szócikkek megírásában felhasznált források és a további ajánlott irodalom lehetővé teszi a közölt adatok ellenőrzését, illetve a további tájékozódást.

5. A kiegészítő apparátus még kezelhetőbbé teszi az anyagot (mutatók, táblázatok stb.).

A Történelmi Gyümölcsfajták Lexikona (termesztett és termesztésre ajánlott fajták Al- és Felesik, Gyergyó, Gyimes, Kászon területén a múlt századfordulóig) a kutatást is kiszolgálni kívánó tudományos színvonalú szaklexikon kíván lenni. Ennek érdekében az Akadémiai Kiadó által közzétett eddigi lexikonok (például a Magyar Néprajzi Lexikon) és szótárak (például A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára) szerkesztési irányelveit is igyekszik követni, saját szerkesztési elveivel ötvözni.

A továbbiakban két körtefajta, az Ananász körte (10-13. ábra) és a Székely bergamott (14. ábra) alapján igyekszem bemutatni a készülő lexikon szócikkeinek szerkezetét.

Egy szócikkben a következő részek különíthetőek el:

A. CÍMSZÓ.

A lexikonba önálló címszóként csak azon történelmi gyümölcsfajták nevei, illetve ezen nevek névváltozatai, hasonnevei és az alakkörükbe tartozó további fajták nevei kerülhetnek be, amelyeknek termesztése vagy termesztésre ajánlása az egykori Csík vármegye területén dokumentálható. A gyümölcsfajta nevét tartalmazó címszó jelölése négy különböző módon történik:

a. Gyümölcsfajta [(szak)irodalmi] forrásokban fellelhető neve, annak névváltozata vagy hasonneve esetén: nagy, vastagított (bold) betű.

Például:

SZÉKELY BERGAMOTT

b. Gyümölcsfajta (Csík vármegyében elterjedt) népi elnevezése esetén: nagy, vastagított (bold), dőlt (italic) betű.

Például:

MOCSKOS K.

c. Egy gyümölcsfajta idegen nyelvű megnevezésének tükörfordítása alapján kapott magyar név esetén: nagy, normál betű.

Például:

PÉZSMAILLATÚ KEDVENC

d. Egy gyümölcsfajta alakkörébe tartozó újabb fajta neve esetén: nagy, vastagított (bold) betű; a név kapcsos zárójelben (curly bracket}.

Például:

{POIRE ANANAS DE COURTRAI}

A címszó előtt három - a címszó jelölte fajtára vonatkozó - adat kerül(het) még jelzésre:

a. Termesztett vagy termesztésre ajánlott volt a fajta?

• (black circle) jelöli azt a történelmi gyümölcsfajtát, amely az egykori Csík vármegye területén a termesztett fajták közé tartozott.

314