Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
sajnos a kor politikai-gazdasági vezetése fokozatosan szorította ki a termelésből, a történelmi fajták helyét új fajták vették át. Itt csupán még megjegyzem, hogy a hagyományos gyümölcsfajták lelőhelyei ma az egykori Csík vármegye területén azok a vidékek lettek, amelyeket az államszocializmus „átalakítási gépezete” kikerült. Szani Zsolt a 2004-ben Kászonaltízen és Kászonjakabfalván ezért dokumentálhatta még háztáji kertekben a Nyakas körtét,101 a Méz körtét,102 a Félvackort103 és a Vérbelű körtét.104 További kutatások és felmérések újabb elveszettnek hitt történelmi fajtákról deríthetik ki, hogy egy-egy háztáji gazdaságban megtalálható, materiálisán is hasznosítható egyedekkel rendelkezünk. Mellékletek TERMESZTÉSRE AJÁNLOTT ÉS TERMESZTETT TÖRTÉNELMI KÖRTE... 1. Mutatvány az előkészületben lévő Történelmi Gyümölcsfajták Lexikona (termesztett és termesztésre ajánlott fajták Al- és Felesik, Gyergyó, Gyimes, Kászon területén a múlt századfordulóig) című kötet szerkesztési elveiből és szócikkeiből (az Ananász körte és a Székely bergamott névváltozatai, hasonnevei, alakköre) Az egykori Csík vármegye területére kiterjedő gyümölcsészet-kultúrtörténeti vizsgálataim eddigi eredményei lehetővé tették egy - az Al- és Felcsíkban, Gyergyóban, Gyimesekben, valamint Kászonokban termesztett és termesztésre ajánlott - történelmi gyümölcsfajtákat, azoknak különböző forrásokban fellelhető névváltozatait, hasonneveit, illetve az alakkörükbe tartozó további fajtákat is bemutató lexikon szerkesztését, amelynek szócikkei elsősorban történeti- etnopomológiai szempontok alapján íródtak s mind a történeti-néprajzi (gazdaságtörténet, kert[észet]történet, etnobotanika stb.) mind pedig a kertészeti (pomológia, gyümölcstermesztés, gyümölcsnemesítés, tájépítészet stb.) (rész)tudományok történelmi fajták iránti érdeklődését - a benne foglalt információk által - képesek kielégíteni (de legalábbis egy-egy fajtáról általános, átfogó képet nyújtanak, s a további hivatkozásaikkal, utalásaikkal irányt mutatnak az érdeklődőknek az ismeretek elmélyítéséhez, a kutatáshoz). A jelzett régióban általam eddig feltárt gyümölcsfajták száma több százra tehető. Már önmagában ez a tény szükségessé teszi azoknak külön kötetben való bemutatását, annál is inkább mivel a legtöbb fajtáról ezidáig hallgatott a tudományosság. A szerkesztés alatt álló Történelmi Gyümölcsfajták Lexikona (termesztett és termesztésre ajánlott fajták Al- és Felesik, Gyergyó, Gyimes, Kászon területén a múlt századfordulóig) című kötet elkészítésével is annak a tévhitnek igyekszem cáfolatát adni, miszerint (sajnos nagyrészt az eddigi kertészeti és történeti-néprajzi szakirodalom szerint is) az egykori Csík vármegye területén a gyümölcstermesztésnek és -fajtanemesítésnek nincsenek, nem alakulhattak ki olyan több évszázados hagyományai, mint ahogyan az az egykori udvarhelyszéki vagy éppen marosszéki megyék esetében látható. A több száz egykori Csík vármegye területén termesztett vagy termesztésre ajánlott gyümölcsfajtának ezret is meghaladó névváltozata létezik. Egyes fajták esetében a különböző korabeli forrásokból feltárt névváltozatok száma meghaladja akár az ötvenet is. Ehhez kapcsolódik még a különböző nyelven íródott szakmunkákban fellelhető szinonim megnevezések (hasonnevek) sokasága, az azok tükörfordításából keletkező nevek és az egyes fajták alakkörébe tartozó újabb fajták nevei is. Ez az anyag bár rendszerezhetetlennek tűnik, a lexikon mint műfaj azonban szilárd logikai váza, áttekinthetősége révén alkalmas e nagy mennyiségű adat átláthatóvá tételére: 101 Szani 201 l/a, 73. 102 UA., 74-75. 103 UA., 75. 104 UA., 109. 313
