Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
NAGY ZSOLT Gazdasági Iskola és Mezőgazdasági Szaktanácsadó Állomásban - két éven át, heti 2-2 elméleti órában oktatták a kertészeti tárgy keretén belül a gyümölcstermesztést.89 Az e tárgynál használatos hivatalos tankönyvek alapján azt is rekonstruálni tudjuk, hogy a képzésre beiratkozott fiatal fiúk a gyümölcstermesztés tematikán belül milyen ismereteket szerezhettek a körtetermesztés tárgyáról. Az 1940-es kiadású Gazdaságtan. Kertészet, szőlőművelés és gyümölcstermesztés című tankönyv például a fajtákra vonatkozóan a következő ismereteket terjesztette: általánosan termeszthető körtefajtaként mutatta be az ősziek közül a Bosk kobakkörtét, a Vilmos körtét, a Hardi-körtét és a Császárkörtét, a téliek közül a Diel vajkörtét, az Esperes bergamottit, a Hardenpont téli vajkörtét, a Serres Olivért, a Papkörtét, a Nemes Kraszánt és a Téli esperest; a kötet külön fejezetet szentelt a körte betegségeinek is.90 Egy másik tankönyv (Gazdasági alapismereteié) pedig a következőkre hívta fel a diákok figyelmét: „Ültetésre csak a vidékünknek megfelelő, piacos fajtákat válasszuk. A nem odavaló fajták fája rosszul fejlődik, betegeskedik, termése nem hozza meg a kívánt hasznot. (...) A gyümölcsnek vidékenkint egyöntetű fajtájú, tömeges termesztése céljából minden vidék számára kijelölték az ott legjoban díszlő fajtákat. Az okos gazda ezeket a fákat ültesse el. A kijelölt fajtákra vonatkozóan a kertészeti és gazdasági szakiskoláktól, valamint a gyümölcstermelő egyesületektől kaphatunk felvilágosítást.”91 Természetesen ebben az időszakban is voltak, akik nagymérvű körtetermesztéssel foglalkoztak a régióban. Tusnádi Elthes Gyulának például kétholdas Csíkszeredái családi kertjében „jelentékeny mennyiségű (...) körte termett.”92 Pál Károly csíkszépvízi cipész vagy Nagy Imre csíkzsögödi festőművész kertjeiben is nagy fajtaválaszték volt a különböző körtékből.93 A század közepén ismét Romániához csatolták Erdélyt s az egykori vármegye területén élő kisebbségek életét is az 1945-ben hatalomra kerülő új vezetés a szovjet nemzetiségi politika mintájára kezdte kezelni. A szocializmus évtizedei és a posztkommunista időszak zűrzavaros átmeneti helyzete újabb jelentős megszakítottságot képvisel a gyümölcs-, s ezen belül a körtetermesztésben; jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hagyományos fajták fokozatosan kiszoruljanak a termelésből, helyüket pedig újabb, az állam által támogatott, viszont az éghajlati körülményekhez nem alkalmazkodott ismeretlen gyümölcsök vegyék át. Kitekintés Az ötvenes évek elején Nagy-Tóth Ferenc még számos régi tájfajtát és külföldről behozott, de a helyi éghajlati és talaj feltételekhez már régóta jól alkalmazkodott körtefajtát dokumentált az egykori Csík vármegye területén (többet közülük az országos szinten leghidegebb klímájú településnek tartott Gyergyóalfaluban!). A körték közül az Izambert körtével azonos ún. Csuszátlan körte (2. ábra),94 a Ződ körte (3. ábra),95 a Pirosas almakörte (4. ábra),96 a Zöld Magdolna alakkörébe tartozó Csúcsos zöld (Névtelen) körte (5. ábra),97 A Fűszeres körte (6. ábra),98 a Vajas körte (7-8. ábra)99 és a Kőkemény körte (9. ábra)100 volt fellelhető a vidéken. E fajták nagyrészét 89 Ua„ 125. 90 Vö. Gazdaságtan 1940. 91 Gazdasági A. 1940-1941,391-392. 92 Tusnádi Élthes 1942,1. 93 Nagy 2014,184. 94 NAGY-TÓTH 2006, 108-110 (19a., 19b. ábrák) és 247, illetve II. 19c. ábra. 95 Ua., 133-135 (33a. ábra), illetve V. 33b. ábra. 96 Ua., 138-140 (36a. ábra), illetve VI. 36b. ábra. 97 Ua., 140-143 (37a., 37b. ábrák), illetve VII. 37c. ábra. 98 Ua., 144-145 (39a. ábra), illetve VIII. 39b. ábra. 99 Ua., 154-156 (44a., 44b. ábrák), illetve X. 44c. ábra. 100 Ua., 187-189 (59a. ábra), illetve XII. 59b. ábra. 312
