Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
NAGY ZSOLT mellett kéziratban maradt megfigyelései is jelzik.71 Az 1888-as évről például a következőket vetette papírra a körtefajták kapcsán: „1888. január 2-3-4-én, mikor a hőmérő 30 R. és 35 C. fokot mutatott. (...) E téli fagy miatt a gyümölcsfák roppant sokat szenvedtek. Nevezetesen: (...) a »Nemes Kolmár«, »Clap kedvencze«, »Zöld magoncza«, »Ananasz«, »Csíkos Armin« körték csaknem egészen kifagyatak, alig maradt a nemes részből 3-4 ujjnyi ép rész, a mi tavaszszal kihajtott. Tovább kifagyott még a felső része: a »Clerzso vajoncza« körtéjének, a »Téli esperes« és »Liegel téli vajoncza« körtéknek (...) Fagyfoltot kapott: az »Angoulomei herczegnő körte«.”72 A század végére Bereczki Máté kötetei, az okszerű gyümölcstermesztés kibontakozása, a szakismereteken alapuló termesztéstechnika alkalmazása, a Sánt(h)a Simonéhoz hasonló kísérletező kedv, a korabeli támogatási rendszer kialakulása és az állami, megyei szintű kezdeményezésekhez való csatlakozás együttesen hozta meg Csík vármegye településeinek életébe azt a korszakot, amely a körtetermesztés és -fajtanemesítés virágkorának tekinthető. Az 1890-es évekről elmondható, hogy vármegyei viszonylatban a Gyergyószentmiklósi, valamint a Kászonalcsíki járásban is jelentős körtetermesztés folyt.73 Erről vallanak az 1895-ben elvégzett első általános mezőgazdasági összeírás 1897-ben publikált adatsorai.74 A felmérés - kisebb hiányosságai ellenére - a magyar mezőgazdaság első hű képét rajzolta meg; az összeírok a kincstári uradalmak, gazdasági tanintézetek alkalmazottai, jó képességű gazdák, gazdatisztek, állatorvosok, nyugdíjas tisztviselők, lelkészek és tanítók közül kerültek ki,75 a lebonyolítást pedig egy 1895-ben kiadott törvénycikk szabályozta,76 amely szerint azokat, akik az összeírást akadályozták, vagy hamis adatokat szolgáltattak, pénzbüntetéssel sújtották. Ennek ellenére a statisztikában szereplő gyümölcstermesztésre vonatkozó adatokat is némi fenntartással kell kezelnünk, hisz az összeírás befejezte után a megyei törvényhatóságok tapasztalatait összeírva a számlálóbiztosok és -bizottságok eljutatták azokat a Statisztikai Hivatalnak, s ezekből az tűnik ki, hogy általános volt az adatszolgáltatók bizalmatlansága, adózástól való félelme.77 A gazdák - az 71 Tivai Nagy 2009, 226. 72 VITOS 2003, 122-123. 73 UA., 124. 74 Omksh 1897, 598-605. 75 LaCZKA SÁNDORNÉ 1995, 1030. 76 „1895. évi VIII. törvénycikk a mezőgazdasági statistikai adatok összeírásáról. 1 § Az ország területén 1895. november hó 20. és 30. napjai között, a november 20-án talált állapotot véve alapul, a mezőgazdasági adatok összeírása rendeltetik el. 2 § Ezen összeirás kiterjed a községek általános gazdasági viszonyainak, az egyes gazdaságok területének, mivelési ágának, azok mivelési módjának és egész fölszerelésének följegyzésére, valamint a hasznos házi állatok számbavételére. 3. § Az összeírást a törvényhatóság (vármegye, város) első tisztviselőjének felügyelete alatt, részint az általuk alkalmazott közegek, részint e czélra szervezett bizottságok foganatosítják. Az eljárás részleteit a földmivelésügyi minister rendeleti utón állapítja meg. 4. § A szükséges nyomtatványokat a földmivelésügyi minister ingyen szolgáltatja; a fölvétel foganatosításáról ellenben a községek saját költségükön tartoznak gondoskodni. 5. § Az államot terhelő költségek fedezésére s az adatok feldolgozására a földmivelésügyi minister részére 300,000 forint rendkívüli hitel nyittatik; mely összeg felhasználásáról az egész munkálat befejezése után a földmivelésügyi minister a törvényhozáshoz részletes jelentést teend. 6. § A ki tudva hamis adatokat vall be, vagy az összeírásnak kellő időben való befejezését szándékosan megakasztja; a mennyiben súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, kihágást követ el és 50 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, az 1880: XXXVII, törvénycikkben [a magyar büntető-törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló törvénycikk - megjegyzés tőlem, N. Zs.] nyert felhatalmazás alapján kiadott belügyministeri rendeletben megállapított eljárás szerint, az ebben megjelölt első- és másodfokú közigazgatási hatóságok és végső fokban a földművelésügyi minister által. 7. § Jelen törvény a törvénytárban leendő közzététele napján lép életbe s végrehajtásával a földművelésügyi minister bizatik meg, a ki a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg jár el.” (VIII. TÖRVÉNYCIKK 1895). 77 LACZKA SÁNDORNÉ 1995, 1031. 304
