Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
körtefajták tekintetében. Az alábbiakban közölt összehasonlító táblázatból kitűnik, hogy a teljes fajtalistán szereplő tizenkilenc körtéből mindössze kettő, az Ananász körte vagy Ananáz körte és az Izambert körte csíki termeszthetőségében tudtak egyességre jutni (1. melléklet). A Téli esperes körte esetében az 1890-es kimutatás a fajtát alkalmatlannak ítélte a helyi klimatikai és talajtani viszonyok között való üzemi termesztésre,69 míg a Csikmegyei Gazdasági Egylet a legalkalmasabbnak tartott hat körtefajta közé sorolta be (vö. 1. táblázat). A Márton Ferenc pomológus által szintén ebben az időszakban összeállított fajtajegyzék nagyrészt a Csikmegyei Gazdasági Egylet jegyzékével egyezett meg.70 TERMESZTÉSRE AJÁNLOTT ÉS TERMESZTETT TÖR TÉNELMI KÖR TE... körtefajta neve 1890. évi kimutatás által 1890 előtt a Csikmegyei Gazdasági Egylet által ajánlott ajánlott „kevésbé ajánlott” 1. Ananász körte'' / AnanázCsGE X X 2. Bosckkobakja X 3. Császár körte X 4. Diel vajoncza X 5. Dilli vajoncza X 6. Erdei vajoncz X 7. Hardenpont ízletese X 8. Izambert körtev' / IzambertCsGE X X 9. Klapp kedvencze X 10. Lieget téli vajoncza X 11. Napóleon X 12. Nemes kolmár X 13. Nemes kraszán X 14. Őszi bergamot X 15. Téli esperes'1'CiGE X X 16. Téli Kálmán körte X 17. Tongrei X 18' Zöld magdolna X !9. Vilmos X 1. táblázat. Az 1890-es kimutatás és az azt megelőző éve] kből származó egyleti jelentés által ajánlott körtefajták jegyzékének összehasonlító táblázata. A szerző szerkesztése, 2014. Amennyiben az 1890-re datálható kimutatás valóban Sánt(h)a Simon vármegyei irodatisztnek tulajdonítható, az általa összeállított lista tekinthető mérvadóbbnak, hisz amíg az egylet elsősorban országos szintű kezdeményezésekhez és ajánlásokhoz igyekezett a fajtaválasztás tekintetében is csatlakozni s ezáltal felzárkózni, addig Sánt(h)a csíksomlyói gyümölcsösében végzett több évtizedes kísérletezés alapján vonta le a körtefajták alkalmasságára vonatkozó következtetéseit. A gyümölcstermesztés terén való jártasságát, tapasztalatát a helyi lapokban publikált közleményei 69 „A kevésbé alkalmas gyümölcsfajokra nézt megjegyzem, hogy azk hosszas kísérletezés után sem váltak úgy be, hogy sem egészen ki lehetne azokat a tenyészthetők sorából törülni, sem azok tenyésztését további kísérletezés nélkül határozottan ajánlani. A kisérleti idő alatt oly különös esélyeknek voltak egyes faj gyümölcsfák kitéve, mely esélyek 30-50 év közben alig ismétlődnek, minő vala pl. az 1877-88. és 1889—90-ik évi téli. S miután majd minden községnek más talaj és fekvés viszonyai vannak, a mig egyik helyen egyik faj nem tenyészthető, ugyanaz már más helyen kifizeti magát. Azért az ilyenekkel tovább kell a kísérleteket folytatni. Ugyan egy fajú és egymás mellé helyezett két darab fa közül az egyik gyönyörű fejlődésü és hozamú fává lesz, mig a másik csak tengődik, mig lassan kivesz.” (UA., 121). 70 UA., 122. 303
