Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén
NAGY ZSOLT vajoncza, Nemes kolmár, Téli esperes) termesztése a Gyümölcsészeti vázlatok utolsó, negyedik kötetének58 és a szóban forgó gyümölcsfajegyzéknek a megjelenésétől számítva, a 19. század végétől dokumentálható az egykori Csík vármegye területén; ezen kívül a jegyzékben is szereplő nyolc fajtát (Császár körte, Dilly vajoncza, Hardenpont vajoncza, Napóleon vajoncza, Nemes kraszán, Pap körte, Tongrei körte, Vilmos körte) szintén ettől kezdve említik a korabeli források mint csíki és gyergyói településeken termesztésre ajánlható gyümölcsöket. Utóbbi - a Vilmos - körtefajta oltóvesszeit Bereczki éppen egy gyergyószentmiklósi örmény nemesi családban született ügyvédtől, Vertán Endrétől (1813-1879) - Péterfy Károlyon és Dörgő Dánielen keresztül - kapta meg.59 Leírását szintézisének első kötetében, a körték között harmincnyolcadikként közölte.60 Bereczki Mátét mindemellett kiváló barátság fűzte csíkszentmártoni Márton Ferenc királyi járásbíróhoz,61 aki a Gyümölcsészeti vázlatok elkészültéhez nem csak azzal járult hozzá, hogy barátját ösztönözte műve megírására,62 hanem egy levélben azt is megígérte, hogy a Székelyföldön elterjedt értékesebb gyümölcsfajták közül néhányat megismertet vele, elküldi azokat számára.63 Az ún. Mocskos körte kászonaltízi Balási Lajos birtokos kertjéből terjedt el Csík vármegyében a 19. században; ennek oltóvesszeit Bereczki Máté az említett Márton Ferenctől kapta meg 1875-ben. A pomológus négykötetes munkájának utolsó részében 1887-ben Székely bergamott névre keresztelve - egy rövid tanulmányozás után - már meg is ismertette azt a szakmai nagyközönséggel. A pomológiai leírás mellé Bereczki a következő észrevételt fűzte: „Minthogy még vidékem mostoha viszonyai közt is, - ha a gyümölcs termésre csak kissé kedvező az időjárás, - sohasem marad meddőn; bízvást helyet adhatunk neki kelteinkben, mindenfelé a hazában.”64 Ennek ellenére a pomológus csak néhány „próbaágon” termesztette a fajtát, s megrendelőit nem tudta ellátni megfelelő mennyiségű Mocskos körte (Székely bergamott) oltóvesszővel, amely annak szélesebb körű elterjedését segíthette volna (1-2. melléklet).65 Az elmaradott vidéknek számító Csík vármegye a 19. század végén igyekezett a gyümölcs- termesztés terén is felzárkózni a többi erdélyi vármegyéhez; ennek érdekében gyümölcsészeti vándortanítót fogadott fel, akinek feladata a felügyelet gyakorlása mellett a tanácsadás volt.66 Fennmaradt 1890-ből egy éves vándortanítói jelentés, melyből tudomást szerezhetünk arról, hogy már ekkor a községi faiskolákban több ezer csemete beoltására, számos vadalany és körteoltvány kiosztására, kiültetésére került sor.67 Egy ugyanezen évből származó - csíksomlyói Sánt(h)a Simon által készített (?) - kimutatás (Kimutatása azon gyümölcsfajoknak nem és név szerint, melyeknek tenyésztése Csikmegye területén, annak különböző vidékein és helyein megkíséreltetett s jelzése azoknak, melyek égalji viszonyainkat kiállva, az üzemi tenyésztésre alkalmasok vagy nem alkalmasok) néhány körtefajtát ajánlott termesztésre.68 Ebből úgy tűnik, hogy a kimutatás írójának és a Csikmegyei Gazdasági Egylet tagjainak véleményében nem volt minden esetben egyetértés az ajánlható 58 Uő. 1887/a. 59 Tolnay 2012, 63. 60 Bereczki 1877,259-260. 61 „Hivatalán kívül szenvedélyes pomológus volt s kertjében szakszerűen beálló gyümölcsöse és faiskolája évtizedeken át mintája volt a jól kezelt és jól jövedelmező gyümölcsösöknek. Minden szabad idejét gyümölcsösének áldozta s nagy büszkeségét képezte a szép gyümölcsök produkálása. Csíkban a gyümölcsészet valódi apostolának nevezhetjük.” - írja róla Tivai Nagy Imre a visszaemlékezéseiben (TlVAI Nagy 2009,181). 62 Bereczki 1884,122. 63 UO. 64 UŐ. 1887/a, 169-170. 65 UŐ. 1887/b, 8. 66 VlTOS 2003, 119. 67 Ua., 120. 68 UO. 302
