Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)

Néprajz - Nagy Zsolt: Termesztésre ajánlott és termesztett történelmi körtefajták az egykori Csík vármegye területén

NAGY ZSOLT

szerint napjainkban ismét szükség lenne „egy korszerű szemléletű gyümölcsészet művelésére, s vele együtt e szép szó használatára.”5

Az így elindított gyümölcsészet-kultúrtörténeti feltárásom eredményeként végül a Csíki Székely Múzeum 2013-as IX. évkönyvében jelent meg az első, harmincöt oldalas általános áttekintés,6 majd a következő év júniusában, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Néprajz és Antropológia Intézetében védtem meg a De la cules până la pomicultură. Cultura populară a fructiferelor pe teritoriul vechiului comitat Ciuc. Cadru istoric (A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcsészet-kultúra az egykori Csík vármegye területén. Történeti áttekintés) címmel írott, immár kétszázhuszonkét oldalt kitévő államvizsga-dolgozatom.7

Az említett munkák a későbbiekben irányadó vázává lehettek árnyaltabb tematikus összefoglalóknak. Megjelenés alatt van ezek közül az 1876-1918 és az 1940-1945 közötti időszakok helyzetképét részletesebben tárgyaló tanulmány,8 9 de ebbe a sorba tartozik az itt közzétételre kerülő - körtetermesztési hagyományokra reflektáló - írás is.

Jelen dolgozat tehát több éves kutatómunka újabb (rész)eredményeit ismerteti. A körtetermesztés és -nemesítés története mellett kiemelten foglalkozik az egykori Csík vármegye területén termesztett és termesztésre ajánlott történelmi körtefajták bemutatásával, azoknak leltárszerű számbavételével. Mielőtt azonban ezt megtenné, szükséges a történelmi fajta fogalmának körülhatárolása.

Kétségtelen bár, hogy mind a kertészettudományi részterület, a gyümölcsészet, mind pedig a történeti-néprajzi résztudomány, az etnopomológia’ kiemelt figyelmet szentelt ezidáig az ún. történelmi fajták vizsgálatának, mégis a terminus pontos definiálására csak 2014-ben, Soltész Miklós jóvoltából történt próbálkozás.10 A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy - az 1996. évi LIII. törvény szempontjából11 - őshonos gyümölcsfajta nincs, csak őshonos gyümölcsfajokról beszélhetünk a Kárpát-medencében, s szerinte a történelmi fajta kifejezés - a nagyon régi, régi és új fajta kifejezésekhez hasonlóan - a korra utal csupán, a származástól és keletkezési helytől függetlenül. Nem értek egyet azonban azzal a megállapításával, hogy történelmi gyümölcsfajtákkal „már csak leírásokban találkozhatunk”.12

5UA., 11-12. A régi erdélyi gyümölcsfélékről írott monográfiasorozatában Nagy-Tóth Ferenc is előszeretettel használta a gyümölcsészet fogalmát. Vö. NAGY-TÓTH 1998; UŐ. 2006; UŐ. 2013.

6 Nagy 2013.

7 UŐ. 2014.

8 UŐ. 2015.

9 A terminust elsőként Csorna Zsigmond és Mészáros Márta emelte be a magyar néprajzi szakirodalomba (CSOMA, MÉSZÁROS 2010, 1-2). 2011-ben Szani Zsolt doktori értekezésének angol nyelvű tézisfüzetében használta az ethnopomology fogalmat (vö. SZANI 2001/b); nemrégiben megjelent kötetének címe pedig: Etnopomológia - népi gyümölcsészet a Palócföld nyugati határterületén. Ethnopomology in the western region of Palócföld (UŐ. 2014/a).

10 SOLTÉSZ 2014, 5-6. A dr. G. Tóth Magdolna által szerkesztett Gyümölcsészet című kötetben már kísérletet tesznek a legfontosabb alapfogalmak definiálására, ám a történelmi fajta mint olyan, a felsorolásból ekkor még kimaradt (G. TÓTH 1997, 20-25), holott néhány történelmi alma-, cseresznye-, dió- (dr. G. Tóth Magdolna), körte- (a bemutatott fajták a következők: Arabitka G.; Avranchesi jó Lujza; Árpával érő vagy Árpás körte; Diel vajkörte; Drouard elnök; Erdei vajkörte; Esperen bergamottja; Favrené asszony; Fétel apát vagy Abbe Fetei; Giffard vajkörte; Hardy vajkörte vagy Beurre Hardy; Nyári Kálmán körte vagy Császár körte, Királykörte, Buzdoványkörte, Sommer Christen birne; Pap körte vagy Curato; Serres Olivér; Téli esperes vagy Doyenne d’Hiver; Vérbelű körte - dr. Göndör Józsefné), őszibarack- (dr. Szabó Zoltán), szamóca-, málna- és ribiszkefajta (dr. Dénes Ferenc) bemutatására vállalkoztak már (Ua., 79-88, 136-140, 192-193, 255- 256, 293-294, 315-316, 330-331, 337-338 és 370).

11 „Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek.” (LIII. Törvény 1996, II. rész, 8 §, [2]).

12 Soltész 2014,5.

296