Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - B. Tódor Enikő: Életmódváltások Homoródalmáson idősebb Tódor Albert életútján keresztül
B. TÓDOR ENIKŐ Amíg Tódor János Amerikában volt, lezajlott az első világháború. Tíz évi keresetének nagy részét magyar hadi kölcsönbe fektette, így az odaveszett. A háború után, 1919-ben a román királyság megszállta Erdélyt. Az 1920-as trianoni békeszerződés szentesítette ezt a megszállást, ezzel 1.670.000 magyar került idegen uralom alá. A hivatalnokréteg románra cserélődött, és megkezdődött egy gazdasági-társadalmi átrendeződés. A falusi gazdák számára ez önmagában még nem hozott volna életmódváltozást, mert sem technológiai, sem egyéb gazdasági fejlődést nem jelentett, inkább valamelyes visszalépést. A nyelvváltás viszont a hivatalos ügyek intézésében megkeserítette az egyszerű emberek életét. Erdély vegyesen lakott területein ez valószínűleg nem jelentkezett ilyen élesen, hiszen ott a háromnyelvűség (magyar, német, román) meglehetősen elterjedt volt. Tódor János 1921-ben - már Romániába - hazatérve, maradék pénzéből házat épített, földeket vásárolt. Ezáltal a közepesen jómódú kisbirtokos családok közé emelkedtek a faluban. Életük alakulásában jelentős szerepet játszott a románosító politika. A szülők Ahogy a gyerekek felnőttek, a két nagyobb elkerült a háztól. Mózes (1909-1963), a legkisebb, szüleivel maradt. O 1933-ban összeházasodott Juon Rebekával (1912-2001). 1934-ben volt Erdélyben csúcsponton a románosítási hullám. Homoródalmáson a romános hangzású nevűeket, mint például Csíki, Juon, Kolésa, Sorbán, Tódor, Oláh, Gódra, Isztojka, Ráduly, Vaszi megfélemlítéssel, esetenként pénzbüntetésssel, vagy akár fizikai terrorral igyekeztek rávenni, hogy románnak vallják magukat. Románokként álljanak át a román görögkatolikus egyházba, építsenek a faluban lévő fatemplom helyett nagyobb görögkatolikus román templomot. Az átállókat aztán kisebb-nagyobb előnyökben részesítették.15 Ekkor született Mózesnek és Rebekának az első fia, Albert, az én édesapám. Őt görögkatolikusnak keresztelték és csak 13 éves korában, a konfirmáció keretében vallhatta meg unitárius hitét. 3. kép. Tódor Albert édesanyjával Juon Rebekával az óvoda udvarán, 1935 15PÁL 2013/a-b. 284
