Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - Balázsi Dénes: Új balladaváltozatok a Nagy-Homoród és a Fehér-Nyikó mentéről
BALÁZSI DÉNES Farkas Jusztát feltették a szekérre, Úgy vitték a zsidóorvos elébe. Zsidóorvos, arra kérem, ha lehet, Gyógyítsa meg ezt a szegény beteget! Zsidóorvos félre fordul, s azt mondja: Ennek csak az Isten a gyógyítója. Farkas József kimegy a temetőbe, Arany gyöngykoszorút visz a kezében, Átöleli Farkas Juszta fejfáját, Ráteszi az arany gyöngykoszorúját. Adatközlő: Szente Albert, 66 éves Lejegyezte: László Erzsébet VII. osztályos tanuló Székelyszentlélek, 1970 Ellenőrizte: Balázsi Dénes néprajzkor-vezető tanár. Megjelentek a Székelyszentléleki Általános Iskola Tamási Áron nevét viselő irodalmi kör Fehér- Nyikó című kézírásos folyóiratának 1971/4. számában. Az adatközlőink, Szente Dénes és Szente Albert, testvérek, a lejegyzők az unokáik, unokatestvérek. Szente Dénes énekelte a balladát, míg Szente Albert elbeszélte az általa ismert változatot. A fent közölt mindkét változat öt versszakból áll. A Szente Dénes-féle változat ötödik versszakának két verssorát megismételte az előadó, így ez is öt versszakossá vált. Ennek a változatnak a dallama és ritmusképlete megegyezik a Barna Jancsi16 újballada dallamával és ritmusával. Ezt a két előkerült balladaváltozatot ugyancsak az új stílusú balladáknak a kórházi balladáktól elkülönített alcsoportjába sorolhatjuk. A cséplőgépbe esett leány (illetve A malomba esett leány/legény) alcímmel jelölik ezeket az eddig nyomtatásban megjelent gyűjtések. A folklórirodalomban Kriza Ildikó írt monografikus tanulmányt a cséplőgépbe esett leány/legény típusú balladáról több mint száz változat feldolgozása alapján.16 17 18 Az elérhető népballada gyűjtések átolvasása után megállapíthattam, hogy eddig még nem közölt új variánsokkal van dolgunk. Külön érdekességnek számít, hogy azonos témát, szinte azonos szereplőkkel, de eltérő megoldással dolgozzák fel az ismeretlen szerzők, akiknek az alkotásait két olyan testvér adatközlőtől gyűjtöttük, akiket alig tíz év korkülönbség választ el egymástól. A Kibédi népballadák kötetben” a Farkas Jula (A malomba esett leány) és Farkas Julcsa (A cséplőgépbe esett leány) című balladák témájukban és helyzetükben közelinek mondhatóak, s ráadásul a Nyikó mentével szomszédos Kis-Küküllő vidékéről származnak, de míg a szentléleki változatokban a balesetet szenvedett lányt a „zsidóorvoshoz” szállítják”, addig a kibédi változatban a baleset áldozatát a „főorvoshoz”^iszik, tőle kérnek segítséget. (Az orvosok különböző megnevezését a későbbiekben próbáljuk értelmezni.) A kibédi változatot egy bűnügyi nyomozás mozzanata is gazdagítja, ami a ballada drámai befejezésének késleltetését és egy újabb történet elindításának lehetőségét sejteti. A gyűjtés földrajzi közelségét tekintve az erdővidéki Bardócról lejegyzett Kovács Julcsa, a mienknél korábbi változat (1949), de a szentlélekiekkel sok közös vonást tartalmaz. Véletlen baleset áldozata a lány, nincs szó szándékosságról és bűnügyi gyanúsításról, mint a kibédi balladában. 16 Barna Jancsi (Az anyagyilkos fiú), lásd ALBERT 1973, 314. 226. sz. 17 KrÍZA 1968, 229-250. 18 RÁDULY 1975, 149/158. sz. és 150/158. sz. 266
