Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Bordi Zsigmond Lóránd: Az apácai „Fekete-vár”
BORDIZSIGMOND LÓRÁND megölték. Régebb eleven madár volt a célpont, mára a játék megszelídült és egy kakast mintázó, festett céltáblára lőnek.4“ A romok leírása Az apácai erődítmény romjai a falu északi végében, egy mezőgazdasági terület szélén emelkednek. A területet egy megnyúlt, lekerekített sarkú téglalap alakban futó mintegy 7,50-8,00 méter széles árok övezi, amely ma feltöltődött állapotban mintegy 0,50-0,70 méternyire mélyül a környező terület szintje alá. A még fennálló, erősen romos bástya (7. és 8. kép) jól látható mind az országútról, mind pedig az ettől nem messze elhaladó vasútvonalról is. A kívül szabálytalan, ötszög alakú építményből (9. kép), ma már csak az 5,30 méter hosszú déli (10. kép), a 6 méteres keleti (11. kép), a 7,43 méter hosszú nyugati oldal (12. kép), valamint az északnyugati oldal mintegy 2,50 méteres szakasza áll. Az alapoknál 1,40 méter vastag falakat válogatott, megmunkálatlan kőtömbökből emelték. Kötőanyaguk jó minőségű, sok meszet és finomra szitált homokot tartalmazó habarcs. A fal külső felületét vékonyan felvitt, simított sárgás színű vakolat borítja. Az építmény szintjeinek tagolása kívülről is jól megfigyelhető, ugyanis a földszintet és az első emeletet egy bekarcolt vonal és a vakolat simításának különbsége, míg az első és második emeletet egy kiugró kősorra vakolt pálcatag választja el egymástól. A bástya szabálytalan hatszög alakú (9. kép), az omladék által a földszint feléig kitöltött, vakolatlan belsejében az emeletek szintjén a falsíkok mintegy 0,10 méterrel bennebb ugranak, (13. kép), csökkentve ezzel a falvastagságot és az alapok terheltségét. Az emeleteket, átlagosan 0,30x0,28 méteres, a falba nyitott fészkekre támaszkodó gerendákra (az első emeleten öt, míg a másodikon négy darab) helyezett deszkafödém választotta el egymástól. A közlekedést faszerkezetű lépcsők vagy létrák biztosították. Minden emeleten, oldalanként egy-egy (szintenként négy) ék alakú, boltíves kialakítású lőrés nyílt. A keleti és déli oldal lőréseinek nyílása 16°, míg az észak-keleti oldal lőrései tágasabbak, nyílásuk mintegy 20-21°. Feltehetőleg ugyanilyenek lehettek a leomlott dél-nyugati oldal lőrései is. A lőréseket fakeretbe helyezett, egy központi tengelyen vízszintesen elforduló falappancsok zárták le (15. kép). Az építmény még álló falain nem figyelhető meg ajtónyílás, bejárata feltehetőleg a leomlott nyugati oldalon, a földszinten nyílhatott. Ezen a részen, az első emeleten („a második osztályban”) Orbán Balázs egy ajtót írt le, amelyet az épület főbejáratnak tartott.40 41 Véleményünk szerint, elhelyezkedéséből kifolyólag, ez az ajtó nem a bejárat volt, hanem a falakon található gyilokjáró megközelítésére szolgált. A rom körül, a föld felszínén ma már nem figyelhetőek meg falnyomok. Létezésükre, valamint arra, hogy ezek a bástyával egyidőben épültek, egy, annak az északi sarkától mintegy 0,50 méterre található, 0,90 méter széles, a földfelszíntől 3,25 méter magasságig megfigyelhető, a falazat síkjából kiugró falcsonkolás utal (16. kép). A magnetometriai felmérés során tíz szelvény lett megkutatva (17. kép). Ezek vonalát és a kutatható felületet nagymértékben befolyásolta a rom nyugati oldalán található beültetett terület. A mérések több nagyméretű kőhalmaz nyomát mutattak ki, amelyek a föld alatt található falak és egyéb építmények helyét jelezték (18. kép). Különösen jelentős felfedezésnek számít a romtól mintegy 170 méterre42 jelentkező agglomeráció, amely egy ahhoz hasonló formájú és méretű bástya maradványainak tűnik. A két objektum közötti területen is jelentkezett egy nagyobb méretű kőhalmaz, ennek méreteit és formáját azonban nem sikerült meghatározni, csak annyi állapítható meg bizonyosan, hogy itt egykor egy nagyméretű épület emelkedett. 40 KlSGYÖRGY 1973, 120. 41 Orbán 1876,425. 42 Iránya az északtól 77°-kal nyugat felé elhajolva. 14
