Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
A háború közeledtével tevékenységük két évre megszakadt, akárcsak a többi hitbuzgalmi egyesületé. A háború után, amikor valamennyire rendeződni látszott az élet, a férfiak bátor kiállással 1946. március 31-én ismét összejöttek a Credo újraszervezésére. Első gyűlésükön elhatározták, hogy az eltelt vérzivataros két év megbénító szorongását ideje levetni és lelkigyakorlatban megtisztult lélekkel a jövő építését elkezdeni.94 95 1948-ban az állam betiltotta nyilvános ténykedését, megtartva az elsőcsütörtök esti szentségimádást napjainkig. Hozzuk csatlakozott Jézus Szentséges Szívének Családja, melynek tagjai az egykori szívgárdisták köréből kerültek ki, s lettek a júniusi Jézus Szíve-ájtatosság ápolói. Az Actio Catholica mozgalom XL Pius pápaságához (1922-1939) kapcsolódik, aki célul tűzte ki az egyháztól eltávolodott társadalom újraevangelizálását.96 Ebbe a missziós munkába óhajtotta bevonni a világi híveket, a püspökök és a papság irányítása alatt. Magyarországon az Actio Catholicát a püspöki kar hozta létre 1932. október 19-én, hogy összehangolja a világi katolikusok és a papság együttes apostoli munkáját. A Katolikus Akció ügyrendjét a magyar püspöki kar 1936. március 18-i értekezletén hagyta jóvá.97 Márton Áron püspök kívánságának megfelelően 1940-1944 között a gyulafehérvári egyházmegye észak-erdélyi része csatlakozott a magyar Katolikus Akcióhoz, létrehozva az Erdélyi Katolikus Akciót, amely a meglévő egyesületeket és szervezeteket fogta össze Sándor Imre kormányzó irányításával. Biró Ferenc plébános a 30-as években látta, hogy a liberalizmus hatására némely családfő meginogott hitében és a betevő falatért hogyan csábultak el a keleti egyházba, mikor a Katolikus Akció segédcsapatának tartott Kálót, Kalász, Kaláka mozgalmak Csíkszeredára kiható tevékenységét tapasztalta, nagyban támogatta az önszerveződésen alapuló hitbuzgalmi egyesületeket. Éppen ezért Csíkszeredában 1943. december 26-án elindítja a Katolikus Akciót, amelyről a következőt mondja: „az összes katolikus hívek szervezett cselekvését és tevékeny részvételét jelenti az egyháziak oldalán Krisztus országának megvalósításáért.”98 Azt akarjuk, hogy „Krisztus törvényei uralkodjanak az emberi élet minden vonalán, hogy mindnyájan dolgozzunk Isten országának megerősítéséért és győzelméért.”99 _________A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ELETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A közösség- és plébániaépítő Merza István Dr. Szekeres József plébánost a gyergyótölgyesi származású Merza István100 követte. Az új plébánost gróf Mailáth Gusztáv Károly 1922. augusztus 1-ji keltezéssel Erzsébetvárosról 94 CsL 1 (1943.01.3.) 4. 95 DHCs, 80. 96 Ubi arcano Dei enciklikájában (1922. december 23.) szorgalmazta, hogy a püspökök a világ minden országában szervezzék meg az Actio Catholicát, de ennek módjára nem adott kötelező mintát. 97 A Katolikus Akció célja: „hogy a magyar katolikus társadalom minden erejét és jóindulatú készségét összefogja, a hitélet, az egyház és a haza érdekében öntudatos, cselekvőképes, társadalmi szervvé egyesítse, általa a papságnak működését támogassa és megkönnyítse, a katolikus jogok és érdekek védelmét, a katolikus intézmények virágzását s a katolikus törekvések fellendülését szorgalmazza s egységbe foglalja és ezáltal Krisztus országának érvényesülését minden irányban elősegítse”. Ld.: MlHALOVICS 1936, 5.; MKPKH, 3158-1938. 98 DHCS, 70. 99 CsEJ H, 437. 100 Merza István Gyergyótölgyesen született 1883. augusztus 10-én. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Papszentelése Gyulafehérváron volt 1906. június 26-án. 1906-ban Gyergyóremetén káplán, majd 1908-ban Székelyudvarhelyen káplán és hitoktató. 1909-ben Erzsébetvároson latin szertartású lelkipásztor és hitoktató, ahonnan 1922-ben Csíkszeredába került plébánosnak. 1928 novemberében Szászrégenbe kérte áthelyezését, majd 1945-ben Bordosra. 1946 és 1950 között Nagyernyén plébános. 1950-ben nyugdíjba vonult. 1958-ban Léstyán Ferenc felkérésére Nyárádtőn kisegítő lelkipásztor. Misézik és hittanórákat tart. Fontos szerepe volt abban, hogy a plébánia földjeit az egyháztanács nem adta be a kollektívbe. Felkészítette a gondnokot, Szabó Sándort, hogy mindig azt válaszolja: „a magam területeit beadtam a kollektívbe, eleget tettem az állam 147
