Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
DARVAS-KOZMA JÓZSEF jen népkonyhát állítottak fel Csíkszeredában. Ez teljesen új dolognak számított. Dr. Hirsch Hugóné, dr. Nagy Béniné, Buszek tanár, Ádáminé, Bedőné úrnők és Kövér Sándorné gyógyszerész buzgó szervezkedő munkájára naponta 150-175 egyén részére adtak meleg ebédet és kenyeret.89 Társadalmi téren pedig a Katolikus Népszövetség helyi tagozata a felcsíki és alcsíki kerületi papság és a hívek bevonásával tiltakozó közgyűlést tartott 1932. január 25-én a főpásztort és az erdélyi Róm. Kath. Státust ért támadások miatt. A hivatalos szónokok világosan kimutatták a támadások rosszindulatú jellegét, alaptalanságát és a Közbirtokosság székházában összegyűlt nagyközönséget szolidaritásra, egyöntetű eljárás beindítására hívták föl. Az egybegyűltek hangos ovációban fejezték ki hálájukat a Főpásztor mellett azon apostoli és önfeláldozó munkásságáért, mellyel az egyházmegye hitéletét emelte, az iskolák sikeres működését és a tanulóifjúság lelki megszentelését előmozdította. Határozatilag kimondták, hogy rendületlen ragaszkodással és egységgel a Püspök úr és a Róm. Kath. Státus mellé áll, és a támadásokkal szemben XL Pius pápa Oszentségéhez, II. Károly király Őfelségéhez és a román kormányhoz készített feliratokat aláírja.90 Csíkszeredában a következő Katolikus Nagygyűlést 1940-ben tartották, melyre tízezer ember sereglett össze Erdély minden részéből, Óromániából és Magyarországról is. Az ünnep nagy vendége Andrea Cassulo leontopolitani c. érsek, pápai nuncius, rajta kívül jelen volt Márton Áron gyulafehérvári püspök, Pacha Ágoston temesvári, Fiedler István szatmár-nagyváradi püspök. Megjelent sok világi vezető. A gyűlés a gimnáziumban folyt le, annak hátsó udvarán állították fel a nagyszabású tábori oltárt, amely az 1938-ban tartott budapesti Eucharisztikus kongresszus oltárára emlékeztett. A szakosztályok számára osztálytermeket jelöltek ki. Az egyik szemtanú így emlékezett a nagygyűlésre: „Az orvosi szakosztály záróülésén együtt elnökölt a nunciuson kívül mind a három püspök. A vita főképpen a válás és a magzatelhajtás körül folyt. A nagygyűlés napjaiban a város egyébbel nem is foglalkozott, hiszen majdnem minden családnál volt beszállásolt vendég. Vasárnap délelőtt a csíksomlyói templomtéren felállított emelvényen ültek a katolikus vezetőemberek, a tömeg az egész teret betöltötte. A beszédeket, az akkor még újdonságszámba menő hangszórók közvetítették a tér minden sarkából”.91 A férfiak vallásos életét átfogó szervezet a Credo-egyesület volt, amelyet 1940. december 15-én P. Bőle Kornél domonkosrendi atya kezdeményezett, és amelynek Biró Ferenc főesperes-plébános lett az egyházi- és Albert Vilmos főgimnáziumi tanár a világi elnöke. Az egyesület fő célkitűzése: küzdeni a káromkodás ellen és részt venni a vasárnapi szentmisén. Mindjárt az egyesület megalakulása után az első nagygyűlést 1941. január 21-én a Csíksomlyóra látogató P. Zadravec tábori püspök tartotta a Csíkszeredái templomban. Az egyesület tagjaitól a keresztény elvek szerinti életet, annak öntudatos vállalását kívánta meg. Majd Albert Vilmos főgimnáziumi tanár a Credo világi elnöke mondott köszönő beszédet, melyben visszatekintett a december 15-i megalakulásra, amikor a kiváló dominikánus atya P. B. Kornél buzdító szavaira egyszerre 120 férfi tette le az egyszerű fogadalmat: nincs többé káromkodás és megszentelik a vasárnapot az Isten házában.92 Az egyesület segítette a férfitársadalmat, hogy tevékenyen be tudjon kapcsolódni az egyházközség életébe, ugyanakkor a korán jelentkező téves szellemi áramlatokkal szemben igyekezett felvértezni, hogy majd állni tudják a küzdelmet. Kisebb találkozókat is tartottak, amelyen Albert Vilmos főgimnáziumi tanár, világi elnök tartott beszédet, mindig az egyház és a világ viszonyáról. Évente nagygyűlésre hívták meg a tagokat és az érdeklődőket. Az egyesület célja egyszerű és világos volt: a tagok példájukkal és hit szerinti életükkel igyekezzenek jó hatással lenni másokra. A Credo-egyesület elnöksége a tagokat és az érdeklődőket évente gyűlésre hívta egy vasárnap9 '93 a szentmise után 3á 12 órára, az állami elemi iskolába.94 89 DHCs, 50. 90 DHCs, 51-52. 91 NAGY 1997, 112-113. 92 CsL 4 (1941.01. 26.) 1. 93 1942. március 1-jén, IN CsL 8 (1942.02.22.) 3. 146
