Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Régészet - Bordi Zsigmond Lóránd: Az apácai „Fekete-vár”
BORDIZSIGMOND LÓRÁND László Rec Tor Sch: Martinus p: Csern Apafalvi. Gondviselő Szabó Péter, Biró János” felirat volt olvasható. Véleménye szerint, a rom egy nagyobb méretű, három oldalról az Olt medre által védett vár központi lakótornya lehetett. Az erődítmény építésére vonatkozóan Orbán nem talált adatokat (ezek hiányát a falut 1794-ben elpusztító tűzvészben látta), így ő is a néphagyományra hagyatkozott, mely szerint, a várat, amelynek neve Fekete-vár volt, és melyet az „ellenség soha bevenni nem tudta”, jóval a falu alapítása előtt építették. Erre vonatkozóan megemlítette a Szeli-féle krónika által közölt adatokat is, hozzátéve, hogy amennyiben az ott említett 1342-1351-es időszak helyes, akkor a feliraton szereplő évszám legfeljebb egy 17. századi felújítási munkálatnak vagy amit még valószínűbbnek tartott, egy újjáépítésnek a dátuma lehet.24 Utóbb, a Barcaság ismertetése során Orbán Balázs lényegében megismétli a korábban leírtakat, de a vár története kapcsán már azt írta, hogy „a tornyon levő feliratokból én azt vonom ki, hogy a törökök dulásai hazánkban gyakorivá válván, Apácza lakói a régi várnak fennmaradt zömtornyát kiigazitották, s a mocsár felől (hol megközelíthető) védsánczokkal (miknek nyomai ma is látszanak) körülvéve, menhelyül használták a török-tatár meglepetések ellen, s megeshetik, hogy annak Ali pasha 1661-ki dulásakor hasznát is vették”.25 A 19. század utolsó évtizedeivel kezdődően az apácai erődítmény egy időre eltűnik a szakirodalomból, legfeljebb rövid jegyzetként utalnak rá. így például, Könyöky József könyvében, ahol a Brassó vármegyei várromok között szerepel, bármilyen egyéb információ nélkül.26 A Barcaságot és erődítményeit tanulmányozó szász történészek, mivel nem tartozott az általuk tárgyalt, a helyi szászok történelmét taglaló témakörbe, egyáltalán nem foglalkoztak vele.27 A két világháború közötti időszakban újra megemlítődik az erődítmény,28 29 de Gaáli Zoltán könyve, csak az Orbán Balázs művében szereplő várak és erődítmények leírásainak újraközlésére szorítkozott. Az apácai romok első román nyelvű említései csak a múlt század hetvenes éveiben láttak napvilágot, de ezek azonban elsősorban informatív jellegűek, és nagy vonalakban az Orbán Balázs által közölt adatokat tartalmazzák, a forrás megjelölése nélkül. Brassó megye 1974-ben megjelent turistakalauza szerint, Apácán, az ürmösi út mellett, egy a tatár betörések idején jelentős szerepet játszó, a 14. században, Nagy Lajos király idejében épült vár romjai találhatóak.26 Két évvel később egy másik kötet,30 már bővebben foglakozik az erődítménnyel és történetével. Ebből kiderül, hogy az erődítményt Vízi-várnak31 vagy Fekete-várnak nevezték, és egy az Olt által táplált tó vette körül. Az 1342 és 1351 között, a Barcaság védelmére épült vár eredetileg Törcsvár alárendeltségébe tartozott, de az 1500. év után pénzügyileg és katonailag Brassó fennhatósága alá került. Az egyetlen fennmaradt tornyon, egy freskó fölött található latin nyelvű feliraton, az 1638- as dátum, valamint több személy neve szerepel, és megemlítik egy iskola (?) létét is.32 24 Orbán 1868,19-20. 25 ORBÁN 1873, 425-426. 26 KÖNYÖKI 1905, 282. 27 Vö. JEKELIUS 1928-29. 28 Gaáli 1938, II, 259-263. 29 „Lingă Apaţa, pe drumul spre Ormeniş, se află ruinele unei cetăţi datând din secolul al XIV-lea, de pe vremea regelui Ludovic cel Mare, cetatea având un important rol de apărare în timpul năvălirilor tătare”, POP, PRINCZ 1974, 180. 30 Petraru, Catrina 1976, 85. 31 Az eredetiben: Cetatea de Apă. A szerzők nem közlik honnan származik az információ, de feltehetőleg a vidék román lakossága nevezi így. 32 „O inscripţie în limba latina, care se păstrează pe turn, indică anul 1638 şi câteva nume de oameni. Inscripţia atestă şi existenţa unei şcoli la data respectivă. Sub inscripţie se păstrează o frescă.”, PETRARU, CATRINA 1976, 85. 12
