Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
annak igen fontos történeti hozadéka lehet, hiszen arra utalna, hogy a „korai elit” a 14. század folyamán, vélhetően a székely beköltözés következményeként, eltűnik, és helyét a 15. század folyamán új, immár székely előkelők foglalják el. A csíki régészeti adatok tehát egyelőre nem támasztják alá azt a véleményt, mely szerint székely előkelők hatalma már az Árpád-kor végétől követhető lenne.179 A 15-16. században új, helyi, székely elit feltűnése érzékelhető a forrásokban és a régészeti leletekben is. Magyarán az ismert 15-16. századi előkelők, a felsorolt udvarházak („Kőházak”) birtokosai (Andrássyak, Balaskók, Beczek, Fejérek, Lázárok, stb.) nem a 13. századi várak tulajdonosainak, és nem is föltétlenül korai székely előkelők leszármazottai, hanem újonnan kialakult réteg tagjai, akik új reprezentatív épületeket emelte maguknak. Ellenkező esetben ugyanis joggal várhatnánk el, hogy a kúriák környékén folyamatos 13-16. századi telepnyomok, sőt házmaradványok kerüljenek elő. A középkori kúriák többsége a település központjában, a templom szomszédságában jött létre.180 Ettől eltérően a csíki későközépkori udvarházak többsége a települések szélén elkülönülten, lakatlan területen jött létre. Eddigi adataink alapján biztosan ilyen a vacsárcsi Sándor-kúria, mindkét poklond(falvi) Andrássy-kúria, a kozmási Becz-kúria, de valószínűleg idesorolható a szenttamási Lázár-, a csicsói Lázár-Petki- és a szentimrei Antal/Hadnagy (?)- (utóbb Henter) kúria is. Ismétlem: közvetlen előzményként a rendszeresen előkerülő 12-13. századi leletek nem jöhetnek szóba, azok a korábbi, nagyobb alapterületű települések nyomai. A 17-18. századi udvarházak kapcsán B. Nagy Margit hangsúlyozta, hogy az udvarház nem csak a lakóigényeket kellett kielégítse, de a szűkebb környék gazdasági életének is egyfajta központja volt. Amennyiben a lakóigény volt az erősebb, akkor az udvarház a falutól távolabb, vagy annak szélén épült fel, így a falu élete nem zavarta az ott lakókat, de azok valamelyest ellenőrizhették a településen folyó tevékenységeket. Fontos szempont volt, hogy az udvarház közelében legyen patak, folyó, vagy tó. Faluközti, központi helyen abban az esetben épülhetett udvarház, ha a falu teljes egészében egyetlen tulajdonos birtoka volt. Az udvarház helyének kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy az védhető is legyen.181 A csíki udvarházak faluszéli elhelyezkedésének tehát több oka lehetett. Legkézenfekvőbb, hogy a jelentős részben szabad székelyek által lakott települések belsejében az udvarházak létrejöttekor már nem állt rendelkezésre akkora szabad terület, ahol több átlagos telek méretét meghaladó kúria kialakulhatott volna. Másrészt az udvarház kialakításakor óhatatlanul tekintetbe kellett venni azt, hogy a bizonyára nagyszámú állatállomány takarmányozása, és főleg itatása minél egyszerűbben megoldható legyen, így a víz közelsége elsőrendű fontosságú tényező lehetett. És alighanem nem hagyható figyelmen kívül a hadászati megfontolás sem, hiszen a községgel éles ellentétben álló előkelők inkább választották a biztonságosabb elkülönülést, semmint a könnyebb támadást, dúlást lehetővé tevő központi elhelyezkedést. Jelenleg nincs biztos adatunk arra vonatkozóan, hogy a csíki udvarházakat jelentősebb megerősítéssel látták volna el, noha e tekintetben jórészt még a kutatások elejénél tartunk.182 Mindezek ellenére a nagyobb udvarházak esetében valószínű feltevésnek tűnik, hogy az épületeket keríthette árok vagy paliszád (Csíkkozmás, Vacsárcsi), annál is inkább, mert ezek alaprajzi szempontból a legrangosabb székelyföldi castellumokkal rokoníthatók. Vacsárcsiban a 20. század elején a lelőhelyet várnak nevezték, mert a romterület „várfalakkal és bástyákkal volt ellátva”.183 A poklondfalvi Andrássy-kúria esetében egy archív fotó alapján a kőépületet árok keríthette. ___________KÖZÉPKORI UDVARHÁZAK CSÍKBANI. KUTATÁSI HELYZETKÉP 179 BenkŐ, SZÉKELY 2008, 22-23. A középkori udvarházaknak Székelyföldön más területein sincs közvetlen 13-14. századi előzménye. 180 BENKŐ 2012, 215. 181 B. Nagy 1970.15-17. 182 A kérdésekről KOPPÁNY 2006. 183 Csutak 2011,3. 51
