Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN A későközépkori udvarházak a korabeli társadalmi feszültségek, dúlások, illetve a folyamatos birtoklás hiánya miatt már a későközépkorban pusztulásnak indulhattak. A romok sorsa szinte kivétel nélkül a teljes enyészet lett. A falvak területén álló rangosabb házak kutatása több szempontból is kulcsfontosságú kérdés. Egyrészt a helyi elit háztartásába nagyobb arányban kerülhettek olyan import tárgyak, melyek a család és így a terület kereskedelmi kapcsolataiba nyújthatnak bepillantást. E kétségkívül kiemelkedően fontos tényező mellett azonban a kúriák kutatása településtörténeti szempontból is számos adattal szolgálhat, hiszen a későközépkori udvarházak jelentős hatást gyakoroltak a környező falvak népi építészetére és anyagi kultúrájára is.184 Az udvarházak rangos berendezésének látványos emlékei a kályhacsempék, melyek a az alsóbb társadalmi rétegek lakáskultúrájára, és így a későbbi néprajzi anyagra is hatottak.185 Az utóbbi évek terepi kutatása és a múzeumi anyagok újabb áttekintése során számos, korábban ismeretlen csempetöredék került elő, ugyanakkor a folyamatban lévő kutatásoktól szintén jelentős további leletanyag várható. Ez az új anyag jelentősen gazdagíthatja a csíki középkori tüzelőkre, kályhákra vonatkozó ismereteket, ezért erre a kérdésre egy későbbi tanulmány keretében vissza kívánok térni. Visszatérve az épületekre elsőként azt kell kiemelni, hogy a középkori udvarházak jelentős részéről csekély, vagy semmilyen információnk nincs. Teljesen ismeretlen a Beczek csíkszent- györgyi és csíkszentmártoni, a Czakók szentléleki, a Czakók, Mikók, Pókaiak zsögödi, a Balaskók jenőfalvi lakhelye, udvarháza (és leleteik is), hogy csak a legfontosabbakat említsük. A kutatott objektumok esetében közöletlen a Mikó-vár, a szentkirályi Andrássy- és Bors-kúria leletanyaga. Más esetekben a leletanyag vagy egyéb adat (helynév) utal rangos udvarházra, de az attribúció kérdéses (ilyenek a csíkszentsimoni, csíkszentmiklósi Kőházkertek, a martonfalvi ház, vagy például a szentimrei Henter-kúria előzménye). Még vizsgálandó, hogy a Lázárok csíkszenttamási, lázárfalvi udvarházainak alapfalai kutatható állapotban vannak-e. A régészetileg kutatott udvarházak több alaprajzi csoportba sorolhatók. A két helyiséges alápincézett épületek a legegyszerűbb alaprajzi formát örökítették meg. Az eddigi adatok alapján egyetlen hosszanti, helyiségekre tagolt épülettömbből áll a csíkszentkirályi Andrássy-kúria. A kozmási Becz-kúria viszont már az eddigi kutatások nyomán is egy több épületből álló összetett alaprajzot mutat. Ezzel szemben a vacsárcsi udvarház telkén több elkülönülten álló többosztatú kő épület található. Egy további alaprajzi megoldás, amikor az udvarháznak csak bizonyos részei épültek kőből (pince, kémény), míg a ház maga fából készült. Az udvarházak közös jellemzője, hogy a fent említett faluszéli elhelyezkedés mellett, nyilván attól nem függetlenül, mindegyik nagy alapterületű telken állt, ez a telekbeosztás gyakran még ma is érzékelhető. A jelenleg is folyó és majdani ásatások, illetve az eddig még közöletlen kutatások feldolgozását követően, reményeink szerint a nem túl távoli jövőben részletesebb képet is rajzolhatunk a csíki középkori udvarházakról. 184 Benkő 2012, 221-222. 185 A csíki középkori csempékről KÉMENES 2005. 52
