Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Tódor Enikő: A lakodalmi étrend alakulása Homoródalmáson 1923 és 2013 között
TÓDOR ENIKŐ levével, majd a 17-18. század fordulójától levesekkel. A marhahús volt a legelőkelőbb, azután a bárány, disznó. A főúri asztalokra gyakran került vadhús, ami azonban a köznép számára jelentősebb mennyiségben soha nem volt elérhető. Kedvelt étel volt a tyúk, a lúd, a juh és a disznó. A rizzsel kevert őrölt húsok balkáni hatásra jelentek meg az étrendünkben. Homoródalmáson a lakodalmazás az 1960-as évek közepéig házaknál folyt. Nem sikerült nyomát találnom annak, hogy valaha is ideiglenes sátrakat állítottak volna fel a portákon a vendégek számára. Már a régi kultúrotthont is használták lakodalmakkor, de csak a táncmulatság megtartására, ott étkezés nem folyt, a vendéglátás a két család portáján zajlott. Az első jelentős változás az volt, hogy 1966-ban az egyik fél családja nagyobb lakodalmat úgy tartott, hogy az étkezéshez is a kultúrházat vette igénybe. Az új kultúrház megépülése után a lakodalmat tartó két család a vendégeiket egy helyen tudta vendégül látni. Ekkor már a főzést is itt végezték, de egyelőre még külön-külön a két család vendégei számára. Ez azt jelentette, hogy a családok külön főző asszonyt fogadtak, és külön gondoskodtak az alapanyagokról. Mindeddig a felkért szószóló és a megfogadott főzőasszonyok irányították a lakodalom menetét. A főzőasszony szerepkör később professziona- lizálódott csak a sok tapasztalattal rendelkező, esetleg korábban olyan helyen dolgozó személyek vállaltak főzést. Ez napjainkra szinte teljesen vállalkozásba ment át. Ezután már minimálisra csökkent a kultúrotthonban rendezett és a vendéglői esküvők közötti különbség. Ma már előfordul, hogy a lakodalmakat közeli vendéglőkben rendezik a szomszédos városokban. Emellett a korábbi megoldások is párhuzamosan továbbélnek. A második világháború után nagy volt a szegénység, ritkán lakodalmaztak. A lakodalmakat a saját maguk által termelt élelmiszerekből tudták kiállni. A gazdasági helyzet javulása, változása a lakodalmak méretében is tükröződött. Mennyiségi változás mellett minőségi változást is jelentettek a bérmunka lehetőségek, hiszen ekkor már városról is tudtak élelmiszert vásárolni. Ennek hatása többek között az előételek, a többféle sütemény megjelenése a lakodalmi étrendben. A 1970-es 80-as években a nem otthon megtermelt alapanyagok beszerzése nem volt könnyű feladat. Komoly „kapcsolatrendszerrel” kellett rendelkeznie annak, aki lakodalmazni akart. A cukrot például a szűkös cukoradagokból hónapokig kellett gyűjtögetni. Megemlítendő változás az is, hogy míg annak idején a lakodalom méretét a családok anyagi ereje határozta meg, hiszen a lakodalomba előre kellett „befektetni”, addig a mostani, vállalkozók által szervezett lakodalmak árát csak utólag kell kifizetni. Tekintve, hogy a fiataloknak adott lakodalmi ajándék rendszerint jelentősen felülmúlja a lakodalmi költségeket, ez még a vállalkozók által drágában szervezett lakodalmak esetében is több vendég meghívását teszi lehetővé, mi több, jövedelmezővé. Adatközlőim voltak: Orbán Irén, Józsa Anna, Pál Eszter, Sorbán Gyöngyike, Felszegi Tímea, Gothárd Edit, Tódor Vilma, Soós Dénes, Soós Amália, Soós Irma, Tódor Albert. Köszönöm adatközlőimnek, hogy segítették munkámat. BAKÓ 1987 Balázs 1976 Balázs 1983 Báli, Máté 2009 BÁTI 2000 Bencsik et al. 1989 Irodalom Bakó Ferenc, Palócföldi lakodalom, Gondolat Kiadó, Budapest. Balázs Lajos, A csikszentdomokosi lakodalmi perec, IN Népismereti dolgozatok 1976, Bukarest, 142-147. Balázs Lajos, Egyén és közösség viszonya a lakodalomban Csíkszentdomokoson, IN Novák László, Újvári Zoltán (Szerk.), Lakodalom, Debrecen, 207-220. Báli János; Máté, György, Mézes krémes, ELTE BTK Néprajzi Intézete, Budapest. Báti Anikó, A lakodalmi étrend, ételek változása 1941-1996, Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXIX. 481-496. Bencsik Klára; Gaálné Labáth Katalin; Nagy László, Szakácskönyv az egészségért, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 434
