Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Tódor Enikő: A lakodalmi étrend alakulása Homoródalmáson 1923 és 2013 között
TÓDOR ENIKŐ Sokféle sütemény volt: „barack”, nonpluszultra, katitészta, vendégváró, hájas, csokoládészelet, száraz apró- és sós sütemények. A hájas sóssüteményt, hogy különleges formája legyen, ereszcsatorna darabra hajlítva sütötték a kemencében. A menyasszony keresztanyja tortát is sütött. A 90-es években is voltak nagy lakodalmak, de azok a 80-as évek lakodalmaitól csak abban különböztek, hogy könnyebbé vált az anyagok beszerzése. A beszerzések és a kínálatok bővülésével kezdődött az a változás, amit az alábbiakban bemutatok. A 2000-es évek Huszonkilenc évvel S. Gy. lakodalma után, 2006. április 29-én volt a lánya esküvője, ahova négyszáz vendég volt hivatalos. Itt már volt előétel, (disznót vágtak) véres-, májas hurka apró fasírt és „böff” (francia saláta). Ha nem vágtak disznót, akkoriban szalámik, sonkák, sajtok kerültek a tányérokra akár csak napjainkban. Az előételek megjelenésének egyik oka az lehetett, hogy a faluról elkerült rokonok, barátok egyre inkább messziről érkeztek, a vacsora előtt még meg kellett kínálni őket valamivel. 6. kép. Húsleves (laskaleves) (Vass Erika felvétele, 2013) A vacsora itt is laskaleves volt, utána sóbafőtt. Éjfél után disznósült, hajnalban töltött káposzta. De az előételt és a sóbafőttet a régi módszertől eltérően már kiporciózva tálalták. A süteményeket a vendéglátók háznál sütötték, de nem a hagyományos felszolgálási módon (tányérokra kirakva) kínálták a vendégeknek, hanem kétszemélyes adagokba kiporciózva műanyag tányérokra és lefóliázva. Adatközlőm szerint ez egyrészt azért volt jobb így, mert akkor mindenki biztosan kapott mindenből, másrészt akkoriban még lehetett bent dohányozni, és az asztalon hosszabb ideig álló sütemények bevették a dohányfüstöt. A sültet és a káposztát nem porciózták ki, hanem tálakra rakva szolgálták fel. 2008-ban S.Gy. és leánya együtt vállalt lakodalmi főzést. Ekkor a megrendelő már húsleves helyett parasztcsorbát kért. Volt előétel is, és a leves után a főétel disznósült, csirkesült, pityókával, rizibizivel, hozzá savanyúságnak káposztasaláta. A töltött káposzta elmaradt, helyette éjszaka 2 óra körül „tojásos szeletet” (párizsi szelet disznóhúsból) és pityókasalátát szolgáltak fel. A krumplit hajában megfőzték, hámozás után karikára vágták, sós-cukros-ecetes vizet öntöttek rá, lilahagymát adtak hozzá. Ez a változás, valószínűleg a városi vendéglőkben tartott lakodalmak hatása. 2003-ban meghalt Sándor Jula néni, az egyik főzőasszony és - adatközlőm szerint - azután már nem sok lakodalomban főztek húslevest. Brassóból költözött haza egy másik főzőasszony (Lurcza Margit néni), ő hozta be a csorbafőzés szokását, azt jobbnak tartották, mert a vendégeknek nem kellett a hosszú laskákkal bajlódniuk és a hús is benne volt, nem külön tálakon. 428
