Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Szőcsné Gazda Enikő: Egy népművészeti felmérés tanulságai. Az 1930–60 közti csíkmenasági kutatóutak
tanítónők felújítani és érdeklődésüket régi kincseikre felhívni. Kérdéseim alapján annak okát, hogy felhagytak a szálánvarrottas munkák készítésével, a következőkben gondolom: részint nincs idejük, részint hiányoznak az anyagok, továbbá szokásból is kimentek a díszített darabok. Helyüket másfajta kézimunkák foglalták el: szőttesekbe szálánvarrásos mintákat beleszövik és a csipkék mintaanyagának is gazdag forrást jelentenek.”- írja.77 Nagyné összegzésének különleges érdeme, hogy a mintákat megnevezéseikkel együtt gyűjtötte, és felfigyelt arra is, hogy hogyan változnak a kompoziciós elvek a különböző tárgytípusok, felhasználási helyszínek függvényében. A menasági felmérőtáborok egyik ritka jellegzetessége az volt, hogy a felmérést végző fiatalok nem gyűjtöttek, hanem megfigyeltek, rajzoltak és tudatosítottak. A ládákból, padlásokról összegyűjtött régiségek nem vándoroltak a kutatók tulajdonába, de nem is kerültek múzeumi raktárakba. Amint azt egy előadása keretében a felmérésben résztvevő egyik legtehetségesebb képzőművész, Abodi Nagy Béla megfogalmazta, „tudatos beavatkozással kell megakadályozni, hogy „silány nyugati utánzatok” kerülhessenek a székelység közé, át kell segíteni a székely népet azon a vajúdáson, amely ma uralkodik bennük.”7H A művészek felméréseiket tudatosan nemzeti értékmentésnek hitték, tevékenységüket pedig hazafias tettnek tekintették: „Akkor szolgáljuk legjobban a hazát, hogyha a részünkre kijelölt helyen, saját szakmánkban becsülettel megfelelünk a keresztény hit, a népi gondolat és a szociális igazság szellemében. Csak így hatolhatunk bele a nagy magyar sorskérdések lényegébe. ” - vallották.79 A képzőművész hallgatók céltudatos, komoly és szakszerű gyűjtőakciójával párhuzamosan Menaságon a néprajz szakos egyetemisták is felméréseket végeztek. Viski Károly diákjai közül Gaál Károly végzett a faluban komolyabb gyűjtőmunkát. A Székely Nemzeti Múzeumhoz leadott 1943-as jelentés szerint a faluban korábban végzett pálca- és guzsalyminta gyűjteményt bővítette 1943-ban, és párhuzamosan a Múzeum költségvetésével a skanzen-részben lévő Csíki ház berendezéséhez próbált információkat gyűjteni. Akárcsak Szőts Vilmosnak, neki is fontos felfedezései voltak a Menaságon talált kályhacsempék, valamint az ezekből felépített cserepesek. Néhány, még álló cserepes rajza mellett a változás irányvonalait is próbálta rögzíteni: „igyekeztem megfigyelni a cserepesek és kemencék fejlődését, amely itt majdnem teljes sorozatban kimutatható. Ugyanis miután a cserepesek az élet fejlődésével bizonyos átalakuláson mentek keresztül, először egy tüzelő került melléjük, mely a sod-hoz támaszkodott. Amint a sült ételeket is kezdték készíteni, a sütő számára teljesen beépítették a gócalját. Később a cserepes kikerült a nyári tüzelőbe, és több tűzhellyel kiegészítve építették fel. Végső fokon elvesztette régi jellegét és rendeltetését s a csempe-berakás már csak a tüzelő alján, apónkon maradt meg. ”80 Gaál Károly - a cserepesek rajzainak elkészítése mellett - a Székely Nemzeti Múzeum számára kályhacsempéket is gyűjtött a faluban, és - talán az ekkortájt a múzeumhoz tervezett erdővidéki esztena81 összehasonlító anyaga számára - részletesen lejegyezte a pásztorfogadás és juhtartás csíkmenasági szokásait. 1943-ban - az egyetem néprajzi intézetének szerkesztésében, Viski Károly előszavával - nyomtatásban is megjelent a pásztorbot- és guzsalygyűjteményének anyaga, amely árnyalta és kiegészítette a Balaskó Nándor néhány hónappal korábban végzett gyűjtését.82 A menasági felmérésekkel párhuzamosan a faluban is elindult egy belső fejlődésű hagyományápolási és -feldolgozási mozgalom. A menasági hagyományőrzők 1942-től kezdve bekapcsolódtak a Gyöngyösbokréta mozgalomba, és felléptek a budapesti, nagyváradi, kézdivásárhelyi, kolozsvári találkozókon. Jellegzetes férfitáncaikkal és nemesen egyszerű viseletűkkel felhívták magukra a kutatók figyelmét. Biztosak lehetünk abban, hogy a táncbemutatóik után nem sok idővel _________EGY NEPMUVESZETIFELMERES TANULSÁGAI. AZ 1930-60 KÖZTI... 77 Uo., 15. 78 EA 8110, 23. 79 Uo. 80 SZNM Irattára, 548/1943. 81 Gaál Károly kutatásaival párhuzamosan - ugyancsak Viski Károly professzor és Herepei János múzeumigazgató megbízásából - Vajda László egy erdővidéki esztena felmérését és tárgyállományának összegyűjtését végezte el. 82 GAÁL 1944. 409
