Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Szőcsné Gazda Enikő: Egy népművészeti felmérés tanulságai. Az 1930–60 közti csíkmenasági kutatóutak
EGY NÉPMŰVÉSZETI FELMÉRÉS TANULSÁGAI. AZ 1930-60 KÖZTI CSÍKMENASÁGI KUTATÓUTAK1 Szőcsné Gazda Enikő A hetvenes években, mikor dr. Kós Károly, Szentimrei Judit és Nagy Jenő elindította az Erdély népművészetét feltáró kiadványaik sorát1 2, a kutatók stratégiája az volt, hogy az iparosodó világban a népi kultúra relikviáit összegyűjtve megragadják és rekonstruálják a valamikori népi értékrendet és esztétikát. A hetvenes évek kultúrpolitikája viszont nem tette lehetővé azt, hogy a kézirattárakban, levéltárakban rejtőzködő gyűjtéseket felszínre hozhassák és beépíthessék a jelentős összegző munkáikba. A néprajz tudománytörténeti kötetei sem tértek ki a harmincas-negyvenes évek falukutatásainak kéziratban maradt népművészeti felméréseire, talán éppen azoknak hagyománycentrikus szemlélete és pozitivista-adatgyűjtő jellege miatt, ámbár az összegző kötetek is kiemelik, milyen nagy mennyiségű néprajzi anyagot tártak fel és hagytak kéziratokban e kutatók.3 Csíkmenaság környékét már a legelső népművészeti felmérések is kiemelt területként kezelték, valószínűleg amiatt, mivel már korán kiderült: a Fiság völgyének települései sajátos, a más székelyföldi vidékektől eltérő ízlésű tárgyakkal, szokásokkal, énekekkel, táncokkal rendelkeznek. Huszka József A székely ház című munkájában a menasági székelykapuk sajátos alakjára, faragványaira figyelt fel. Kötetében hat csíkmenasági kaput ismertetett rajzban és fotókon, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a szomszédos csíkszentgyörgyi, vagy a kissé távolabbi szentimrei, szentsimoni kapukkal is foglalkozott, elmondható, hogy Alcsík kapuinak roppant jelentős szerepet szánt kötetében.4 Huszka elméleteinek egyik nagy kritikusa, a főként építészettel foglalkozó Szinte Gábor is végigjárta e vidéket, és újabb képekkel gazdagította a Menaságról szóló tudásunkat.5 Néhány esztendővel később Kertész K. Róbert és Sváb Gyula mérnöki felmérésében is helyet kapott néhány menasági elem6, majd Malonyay Dezső összegző kötete is árnyalta e székelyföldi kistáj 20. század eleji néprajzi interpretációját.7 A Fiság völgyi felmérések századeleji lendülete a húszas évek elején kissé megtorpant, hogy aztán az évtized végén és a harmincas évek elején annál nagyobb lendülettel törjön fel újra. 1928-ban, a székely festékes szőnyegek után kutatva Viski Károly végigjárta e falvakat, és színes rajzokban publikált felmérésével arra mutatott rá, mennyi érték található e falvakban.8 Egy esztendővel később a Székely Nemzeti Múzeum indította el az első kutatóit e vidékre: 1929- ben Keöpeczi Sebestyén József a menasági gótikus templom megtekintése mellett belső felvételt készített arról az 1767-es pottyondi házról is, amelyet néhány esztendővel később a Székely 1 A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának támogatásával jött létre, támogatásukat ezúton is köszönöm. 2KÓS ET AL. 1972; KÓS ET AL. 1974; KÓS ET AL. 1978. 3KÓSA 2001, 174. Véleménye szerint e „hallatlanul nagy tényanyag” feldolgozását, értékelését senki nem végezte el. 4 Huszka 1895, 12, 28, 43, 48 és I, XXII, XXIX, XXX. tábla. 5 Szinte 1901. 6 Kertész K., Sváb 1908, 4/2,13/5,15/1,2,3,4 ,16/2,7,8. 7 Malonyay 1909, II. 8 VlSKI 1928. Úgy tűnik, Viski elsősorban Csíkszentgyörgyön kutatott. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. (2013), p. 399-420 399
