Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Szőcsné Gazda Enikő: Egy népművészeti felmérés tanulságai. Az 1930–60 közti csíkmenasági kutatóutak
SZŐCSNÉ GAZDA ENIKŐ Nemzeti Múzeum udvarára szállítottak. Keöpeczit - a kép hátára írt feljegyzés szerint - elsősorban a házban lévő cserepes tűzhely különleges építménye ragadta meg: „1767-beli nagy faház belseje. E ház nagyon kevés átalakításon ment azóta át. Érdekes a tűzhelytartó faoszlopa, mely késői románkori stílusú, valamely román kori templomból vétetett formája.”9 Nincsenek konkrét adataink arra vonatkozóan, hogy mekkora volt Keöpeczi Sebestyén József szerepe abban, hogy a Székely Nemzeti Múzeum éppen ennek a faháznak a megvételéért mozgatott meg minden követ néhány évvel később, ám az biztos, hogy 1931 májusában a Székely Nemzeti Múzeum is már jól megszervezett kutatórajjal érkezett meg Csíkmenaság tízesébe, Pottyondra. Szőke Ágoston, Vámszer Géza és Nagy Imre a tervezett Székely Skanzen számára kiválasztott házra alkudozott már ekkor,10 1932- ben pedig Kós Károly és Csutak Vilmos a csíkszentmártoni Nagy Jenővel együtt utazott ki a településre, hogy szakszerűen felmérjék, és egy helybeli ács segítségével szétbontsák, Sepsiszent- györgyre szállítsák az épületet.11 A szakszerű, léptékarányos ház- és bútorzatfelmérés nem volt gyakori válfaj ekkortájt Székelyföldön, így Kós Károly rajzai jelentősen befolyásolták a negyvenes években Menaságra induló képzőművész hallgatók munkásságát is. A Székely Nemzeti Múzeum skanzenteremtő munkásságában és menasági műkincsvásárlásában talán még az erdélyi magyar falukutató mozgalom egyik nagy klasszikusa, Venczel József is besegített. Venczel - talán a Dimitrie Gusti-féle falukutató iskola hatására - 1931-ben felhívással fordult a középiskolás diákok felé, kérdőívekkel is segítve a kutatást felvállaló gyerekeket: „nincs más célom, minthogy alkalmat nyújtsak mindazoknak, kik velem együtt teljes lelkűkkel átérzik azt, hogy a falu számunkra nemcsak falu, de cél: életünk tartalmának kiteljesülése - hogy belepillanthassanak a falu egy kis részének leikébe, gondolkodásába, mozgásába, életébe.” Venczel e kis iránymutató munkájában kiemelte, hogy a felméréshez vigyenek magukkal a diákok vázlatfüzetet, ceruzát, fényképezőgépet, és figyeljenek arra, hogy „a vázlatkészítés van olyan fontos, mint a dolgok lejegyzése, s a fényképezés csak nagy ritkán helyettesíti a rajzot.” 12 Illusztrációs anyagként cikkéhez egy 1761-es kapu rajzát, valamint egy menasági házalaprajzot is mellékelt, akaratlanul is e rajzokkal a településre irányítva a figyelmet.13 Talán nem véletlen, hogy 1932-ben éppen a Venczel által lerajzolt 1761-es kaput vásárolta meg a „Székely Skanzen” csíki háza mellé a Székely Nemzeti Múzeum igazgatósága... A pottyondi 1767-es Mihály-házat 1932-ben szállították át a Székely Nemzeti Múzeum udvarára, és 1934-re az építészeti hivatal jóváhagyta Kós Károly újraépítési tervét.14 A ház áttelepítése számos szakmai kérdést vetett fel. Az 1937. március 24-én tartott gyűlésben még arról vitáztak az összegyűlt múzeumőrök, hogy „a ház fala sikálva vagy vakolva legyen-e, földes vagy deszka alsópadlózat legyen-e, az előtte levő kerítés milyen legyen sth. ”15 A bútorzat hiányos volt, amelynek kiegészítése újabb kutatásokat, felméréseket, gyűjtéseket kívánt. Vámszer Géza, Roediger Lajos, Kós Károly, Haáz Rezső szakmai véleményét kérték ki, akiknek szempontrendszere a „lehetőleg korhű, művészi és szakszerű” kivitel megteremtése volt.16 Bár az újjáépítés során kisebb változtatások történtek az épületen, a muzeológusok fontosnak tartották, hogy a változtatásokat dokumentálják: az ereszdeszkázatot például „nagyobb réssel hiró mintázattal fürészeltettük át, mert az előbbi nem bocsájtott be elég világosságot. ” - írta le Gödri Ferenc, a képzőművész muzeológus. A csíki ház áttelepítési koncepciójában szakértőként felkért kutatók valamennyien jártak már korábban Menaságon. Milleker Rezső,17 akinek a véleményét még az áttelepítés előtt kikérték, a 9 SAS 2011, II, 329, illetve 633/12-es jegyzet. 10 LÉNÁRT 2002, 167-168. 11 Székely Nemzeti Múzeum Irattára, 152/1932-es iktatószám. 12 Venczel 1993,15. 13 Uo., 17, illetve 20. 14 Székely Nemzeti Múzeum Irattára, 256/1934-es iktatószám. 15 SZNM Irattára, Ügyvezető tanácsi jegyzőkönyv 1937 március 24-1955 február 3 közt, 4. 16 Uo. 17 Milleker a falukutató mozgalom elismert szaktekintélye volt ekkor. Ld. BarTHA é. n. 400
