Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Salló Szilárd: A juhászév szokásai
Csíkkarcfalvát hozva fel példának. Ezt az egyezségkötés nem ritka formájának nevezi: a gazdák egy- két-három napig fejik a teljes juhnyájat.42 A szerző egy másik, Felcsíkra szintén jellemző tejelosztást szabályozó rendszert is említ, a szerbefejést. Ez a típus abban sajátos, hogy a juhtartó gazdák nem a tízesnyájba adják állataikat, hanem tízen-húszan társulva, külön pásztort fogadnak, akit fizetnek és élelmeznek, a próbafejés szerint megállapított tejmennyiséggel viszont saját maguk rendelkeznek.43 A csíkmadarasi idősebb generáció tagjai a tejelosztás korábbi formáját szerbés esztenának nevezik. Ez rokonságot mutat a Yámszer Géza által említett „szerbefejéssel”, azonban megtalálhatóak benne a tej elosztásnak másik, a szerző által Madaras kapcsán említett vonásai is. Míg a szerbefejés esetében a fejést a fogadott pásztorok végezték, addig a másik típusnál a gazdák maguk fejtek. E két típus az adatközlőkkel készített interjúkban egybemosódik.44 Juhnyírás Egy másik jelentős, juhtartáshoz kapcsolódó tavaszi szokás a juhnyírás, amelyet a juhtartó gazdák közösen végeztek. Ennek az eseménynek valóságos népünnepély jellege volt. Ez alkalommal az esztenára a juhtartó gazdák családjaikkal együtt érkeztek. Minden gazda a családtagok segítségével nyírta meg juhait, majd közösen vettek részt az azt követő mulatságban.45 Csíkmenaságon Orbán-napkor, vagyis május 25-én nyírták a juhokat. Egy alkalommal 25-30 juhtartó gazda családostól látogatott el az esztenára, ahol mindenki a saját juhát nyírta meg. A kalotaszegi bemérést követő henderikázáshoz hasonlóan, a nyírás után Menaságon is mulattak, játszottak: a férfiak és nők korommal kenték be egymás arcát.46 Csíkszentmihályon ennél később, június végén szintén kalákában nyírták a juhokat. A juhnyírás egy teljes napig tartott és a lenyírt gyapjút közös szekéren szállították a faluba. A juhokért felelősséget vállaló bácsnak minden juh után egy marék gyapjút adtak.47 A csíkmadarasi lakosok is az egykori juhnyírást a juhászév egyik legemlékezetesebb eseményének tartják.48 A juhnyírásból származó hasznot, a gyapjút alapanyagként használták fel a lakásbelsőben elhelyezett textíliáik és ruhaneműik egy részének elkészítéséhez. Napjainkra a juhnyírás elveszítette közösségi jellegét, ugyanis a juhtartó gazdák saját gazdaságukon belül, a tavaszi kihajtást megelőzően nyírják meg juhaikat,49ugyanakkor a juhbőr és a gyapjú ____________________________________________________A JUHÁSZÉV SZOKÁSAI 42 VÁMSZER 1962, 60. 43 Uo., 59. 44 Szerbés esztena vót... azt jelentette, hogy a juhokot egy helyré szedték, társulás szerint, s akkor tejet mértek. Ott az esztenán megfejték, s aszerint adták. Annyinak fejt ő. Ott vótak a gazdák. (Adatközlő: Antal Bíró Imre, Csíkmadaras) Ezelőtt, az én gyermekkoromban úgy vót, hogy szerbések vótak. Tejet mértek, tavasszal, hogy kimentek megfejték, egy hétre újra mérték a decire. Megvolt, hogy egy deci után mennyi sajtot adnak, mennyi ordát. Az úgy vót, hogy ki vót szabva, hogy ennek a gazdának fejnek három-négy nap vagy egy hétig de az a gazda kellett hazulról pakolja az élelmet. Akárhány pásztor vót, a gazda tartotta. Ott az orda, s a sajt mind a gazdáé vót. Kinek hány juha vót, annyi napot vót kinn a gazda az esztenán. (Adatközlő: Péter Ferenc, Csíkmadaras) 45 Kalotaszegen már május 25-e után kezdték el nyírni a juhokat. A műveletet a pakulár végezte hagyományos módon, rugós juhnyíró ollóval. Juhnyírás alkalmával a juhtartók közül többen is felügyelték, ellenőrizték a pásztor munkáját, figyelve azt, hogy a pakulár nem tulajdonít-e el a lenyírt gyapjúból. (KÓS 1947, 22.) 46 MlRK 1995, 36. 47 SZŐCS, SZŐCS 2008, 150. 48 Pünkösd után nyírték meg, a havasra már fel voltak menve, ültek szekérre. A gazdák nyírték, csak kimentek a havasra, s akkor volt egy nagy dínom-dánom, egy nagy buli. A juhnak a nyírése nagyobb buli vót, mint az összeszedése vagy a szétszórása. Most ez nincs meg. (Adatközlő: Bíró Dénes, Csíkmadaras) 49 Most márciusba nyírődnek meg met most az istállóba, akinek juha van, más állatja es van, s az istállóba nem tudja bétenni. Mostmá kezdik január végén nyírni, melyik fiazik meg kezdik nyírni. (Adatközlő: András József, Csíkmadaras) 387
