Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
NAGY ZSOLT érdeklődőknek.221 Mivel az iskolának fontos részét képezte az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés (heti 1-1 órában mindkét évben222) s tudták, hogy Csík vármegye területén egyáltalán nem lehetséges szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkozni, így feltehetően az iskola oktatói a Kertészet tantárgy keretében inkább a gyümölcstermesztésre helyeztek nagyobb hangsúlyt. Az e tárgynál használatos hivatalos tankönyvek alapján azt is rekonstruálni tudjuk, hogy a képzésre beiratkozott fiatal fiúk a gyümölcstermesztés tématikán belül milyen ismereteket szerezhettek e gazdasági ágról.223 Mivel az alsófokú téli gazdasági iskolák közül 38 - köztük a Csíkszeredái is - állami támogatással, a m. kir. földmívelésügyi minister fennhatósága alatt működött, berendezett népkönyvtárába bekerültek, így a csíki parasztemberekhez is elérhető közelségbe kerültek a Budapesten kiadott legfontosabb szakkönyvek. Ezek közül csak néhány fontosabb gyümölcsészetet tárgyalót említek: Termeljünk gyümölcsöt! Népies oktatás a gyümölcstermelésre és a fák gondozására-22^ A fatenyésztés. Különös tekintettel a községi faiskolákra és befásitásokra;225 226 Gyümölcsfatermesztési és gyümölcsfavédelmi rádiótanfolyam-22b Gyümölcsfák betegségei;227 228 Gyümölcsfák rovarkártevó'i;22s Szilva termesztése;229 Dió, mandula, mogyoró termesztése;230 Kertgazdaság (ebben külön fejezet tárgyalta a gyümölcstermesztést)231 stb. A szakoktatás beindulásával párhuzamosan újabb csemetekertek, faiskolák létrehozásán igyekeztek a régió vezetői. Az örmény származású Vákár P. Artúr mint magyar királyi kormányfőtanácsos mindent elkövetett Gyergyószentmiklósnak a magyar kormány általi anyagi támogatása, a gazdasági fellendítés érdekében s egy Vákár József plébánoshoz címzett levelében is a következőkre hívta fel a figyelmet: „A román megszállás ideje alatt nem létesült Faiskola Szentmiklóson, jóllehet a kertekben mind 30-40 esztendős fák vannak, amelyek néhai Csergő Vencel, Csíky Dénes és Orel Máté buzgalmát dicsérik.”232 A megyeszékhelyen, Csíkszeredában a megyei gazdasági egylet terjedelmes területet vásárolt meg arra a célra, hogy azt gyümölcsfaiskolának berendezze s onnan jelképes összegért vagy ingyen a megyei szükségletet fedezze.233 Bár rövid idő (négy év) leforgása alatt a gyümölcstermesztés előmozdítása terén több új eredményt is elkönyvelhetett a térség, ez a haladás sem tarthatott sokáig, hiszen a század közepére ismét Romániához csatolják Erdélyt s az egykori vármegye területén élő kisebbségek (székelyek, örmények, cigányok stb.) életét is az 1945-ben hatalomra került új vezetés a szovjet nemzetiségi politika mintájára kezdi kezelni. Gyümölcstermesztés az államszocializmusban és a posztkommunista időszakban (az 1950-es évektől napjainkig) A szocializmus évtizedei és a posztkommunista időszak zűrzavaros átmeneti helyzete újabb jelentős megszakítottság-mozzanatot képvisel a gyümölcstermesztésben s jelentősen hozzájárult 221 Uo„ 125. 222 Uo. 223 Vö. GAZDASÁGTAN 1940, 87-172. és GAZDASÁGI ALAPISMERETEK 1940-41, 390-419. 224 A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai, 7. szám. Ld. [NÉPIES OKTATÁS] 1900. 225 A földmívelésügyi m. kir. minister kiadványai, 22. szám. Ld. (RUDINAl) mMOLNÁR 1901. 226 A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei, 11. szám. Ld. HORNET AL. 1939. 227 A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei, 13. szám. Ld. URBÁNYI 1935. 228 A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei, 14. szám. Ld. KÖVESKÁLI GyŐRFFY 1935. 229 A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei, 17. szám. Ld. HORN 1936. 230 A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei, 18. szám. Ld. Uő. 1940. 231 A M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei, 9. szám. Ld. WASS 1939, 77-105. 232 Garda 2007/b, 314. 233 VlTOS 2003, 118-119. 370
