Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
NAGY ZSOLT az 1941-ben kiadott, Beke László szerkesztette Mezőgazdaságunk irányításának alapjai címmel ellátott térképlapokon Csík vidékét már mint harmadrangú hűvös, ömlesztett téli almát termő hegyvidéki tájat sem tüntették fel.216 Ezért is meglepő, hogy a negyvenes években Csíkszent- györgyön még mindig működött a négy ipari méretű székelyföldi gyümölcsaszalók egyike.217 A helyi értelmiség természetesen továbbra sem volt hajlandó feladni fél évszázad kitartó munkáját s minden erejét bevetve a sajtót is felhasználta arra, hogy a gyümölcsészet ügyének felkarolására, annak fontosságára felhívja a helyi lakosok figyelmét. A Csiki Lapok 1942-es évfolyamának egyik számában Szőke Mihály egy csíkszépvízi példa alapján buzdította a gazdákat gyümölcsfaültetésre: „Nemzeti érdek, hogy ugyanazon területről minél nagyobb értéket kapjunk. Ha megvan az adottság, súlyos hiba azt ki nem használni. Ha figyelemmel végigjárjuk falvainkat, mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy népünk megélhetésén könnyen segíthetne, ha a régi szokásokon változtatva, többet gondolkozna a gazdálkodás jövedelmezőbbé tételéről. Csalános, keserűlapis, csipkés, vad fás és cserjés utcák és kertek széle, ügyelmeztessen mindenkit, hogy földjeink kihasználása körül még igen súlyos hibák vannak. Itt-ott örvendetes kezdeményezések láthatók a kertek kihasználása körül, erre igen szép példát láttam Szépvizen Pál Károly cipész kertjében. Ajánlom, hogy mindazok, akik a nép gazdasági előmozdítására hivatottak, sürgősen nézzék meg ezt a kertet addig, amig a termés le nem került. A szépen gondozott kert körülbelül egy hold, egészen beültetve gyümölcsfákkal. Minden fa roskadásig tele szebb és szebb almával és szilvával, úgy, hogy az embernek önkénytelenül is a biblia paradicsomos kert jut eszébe. Minden fa fényképezőgép elé kívánkozik. A fák még fiatalok, de a terméshozam így is több, mint egy fél vagon, 5000 kgr, alma 1.50 P.-val számítva, egy hold jövedelme 7500 Pengő. A kert csaknem a mező szélén van, még sem lopták el a gyümölcsöt, amit oly gyakran szoktak védelmül felhozni a gyümölcstermesztés iránt érzéketlenek. A fák alja kaszálható és még ott van elhelyezve 60 családból álló méhes 90 kaptárral. A szép gyümölcsös mellett van egy üres kert talán árpával volt bevetve, de ilyen kert a falvakban igen sok van szanaszét, olyan növényekkel bevetve, amiknek mezőn volna a helye. Az elmaradásnak, a közönynek, a gazdasági-kultura alacsony fokának égbekiáltó jelei. Naponkint látjuk a vackoros szekerek körül a falu népét, mint vásárolja a gyümölcsöt, a bódék is állandóan tele vannak, hiába mosolyognak jobbra- balra itt-ott véletlenül megmaradt fák, nincs aki viszonozza. Népélelmezése, egészségi, szépészeti, éghajlati, műveltségi, gazdasági javulások vannak a tömeges gyümölcstermeléssel egybekötve, ezért nem szabad ezt a nagy horderejű kérdést a magától való javulásra bízni, hanem kényszerítő eszközökhöz kell nyúlni. Általában vármegyénk gyümölcstermelésre alkalmas, eltekintve néhány Oltmenti községtől, a gyümölcsfa nagybani terjesztésével érdemes foglalkozni. Ha nem megy az egyik fajta, megy a másik, csak ne vegyük mindig a kényelmesebb felét, hanem tegyük komoly gazdasági kérdéssé. Pál Károly megmutatta Szépvizen, hogy kivándorlás nélkül is biztosíthatunk magunknak tisztességes megélhetést. Bárcsak minél előbb sok követője akadna.”218 A figyelemfelhívó cikk nem maradt válasz nélkül. Szőke Mihály írására Budapestről érkezett reakció a Csiki Lapok egykori szerkesztőjétől, a már bemutatott Tusnádi Élthes Gyulától, aki a negyvenes években a magyar fővárosban mint jogász, egyetemi tanár tevékenykedett. A szerző cikkében tovább boncolgatta a csíki gyümölcstermesztés lehetőségeit és szükségességét, a hidegtűrő fajták ültetésének és a gyümölcs táplálkozásba való beillesztésének fontosságát, az egészségre gyakorolt jótékony hatásait, a külföldi példák felelevenítését. E cikkből csak részleteket idézek: „Szőke Mihály egy munkás életet töltött el a mező-, az erdő- és a kertgazdaság művelésében. Különös szerencse, hogy visszatért szülőföldjére és öreg napjaiban is fáradhatatlanul dolgozik csiki fajtestvéreinek boldogulásán. Kiváló gazdasági szakképzettsége, széleskörű gyakorlati tapasztalatai, 216 Beke 1941, 23-25. 217 Uo., 26. A települést a 19. században „szép harmatú Szentgyörgynek” nevezték kiterjedt és kiváló minőségű termést hozó gyümölcsösei miatt (ORBÁN 1869, 38). 218 Szőke 1942,4. 368
