Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
NAGY ZSOLT keleti részén, az éghajlat szelídebb lévén, Csik-Szentgyörgyön, Bánkfalván, Szentmártonon, Nagy- Kászon, Impérfalván alma, körte, meggy, cseresznye, szilva, veresszőlő, egres stb. s ezek finomabb fajai is bujábban tenyésznek és gazdagabban teremnek.157 Felcsikon, Csik-Szeredában, Szépvizen, Delnén stb. már e részben általában hanyatlik a tenyész és termőerő eredmény.”158 Hogy a Vitos által leírtak ellenére még Csíkszeredában is „jól lehet gyümölcsöt termelni, azt bizonyították T. Nagy Imre, kir. tanácsos, földbirtokos és Balás István vármegyei irodaigazgató Csíkszeredái szép gyümölcsösei a zsögöd felé eső köves oldalon.”159 A Tusnádi Élthes Gyulától idézett újságcikkrészletben feltűnő két személy nem csak maga számára termesztette birtokain a különféle gyümölcsöket, hanem a csíki gazdasági élet előmozdításáért, az okszerű gyümölcstermesztés meghonosításáért is sokat fáradozott. T. Nagy Imre például ennek érdekében számos szakmunkát jelentetett meg, amelyek közül szempontunkból a Népszerű gazdasági előadások címmel közreadott tanulmánygyűjteménye a legfontosabb, hiszen ebben - a Csíki Gazdasági Egylet által 1898-ban kiadott kötetben - a gyümölcsészetre vonatkozó szakismereteit és annak csíki hasznosítási lehetőségeit is részletesen tárgyalta.160 Hasonlóan kiemelkedő szerepet játszott a korszak gyümölcstermesztés-történetében Márton Ferenc, akiről többek között T. Nagy Imre is megemlékezett: „Hivatalán kívül szenvedélyes pomológus volt, s kertjében szakszerűen beálló gyümölcsöse és faiskolája évtizedeken át mintája volt a jól kezelt és jól jövedelmező gyümölcsösöknek. Minden szabad idejét gyümölcsösének áldozta s nagy büszkeségét képezte a szép gyümölcsök produkálása. Csíkban a gyümölcsészet valódi apostolának nevezhetjük. Hozzá fogható szakértelemmel és eredménnyel csak még Orel Máté működött Gyergyószentmiklóson.” - írja.161 Márton Ferenc csíkszentmártoni királyi járásbíraként a csíki és kászoni falvakban, míg a szintén említett Orel Máté, Csergő Vencellel karöltve gyergyószentmiklósi földbirtokosokként - többek között a mai városi zöldségpiac helyén létesített, mára elpusztult gyümölcsössel - a Gyergyói- medence településein fejtett ki említésre méltó pomológusi tevékenységet a 19. század végén. Hármójukat számtalan esetben említik együtt a források. Itt illusztrálásképpen csak kettőt idéznék ezek közül: (1.) „Tessék benézni az év megfelelő szakában csíkszentmártoni Márton Ferencz, vagy a megye északi részén fekvő Gyergyó-Szentmiklós községben lévő Orel Máté-féle kertbe, kiket a csikmegyei gyümölcsészet terén úttörőknek lehet mondani s azokban, leszámítva a kényesebb természetű csontár féléket, a legjelesebb fajú gyümölcsökkel találkozunk, s kisebb mértékben más fatenyésztőknél is több helyt van párja amazoknak.”162 (2.) „Fiatal éveimben többször gyönyörködtem Csergő Venczel gyergyószentmiklósi és Márton Ferenc csíkszentmártoni királyi járásbirák híres gyümölcsöseiben. Közismertek voltak a csikszentdomokosi és csikszentgyörgyi gyümölcsösök is, jeléül annak, hogy Csikban is lehet első- és jó másodrendű gyümölcsöt termelni.”163 Márton Ferenc jelentősségét növeli az a tény is, hogy kiváló barátság fűzte a kor legnagyobb gyümölcsszakértőjéhez, a Gyümölcsészeti vázlatok című négykötetes pomológiai szintézis szerzőjéhez, Bereczki Mátéhoz. Érdekes az is, hogy éppen egy csíki birtokos, Márton Ferenc bíztatásának köszönhető az, hogy a máig a magyar gyümölcsészeti irodalom alapkövének, „bibliájának” tekintett, fent említett munka megszülethetett. Erről maga Bereczki Máté is 157 Hasonló megjegyzést tett 1869-es munkájában Orbán Balázs: „Gyümölcs nagyon kevés, az is leginkább Al- Csíkon.” (Orbán 1869, 4). 158 VlTOS 2003, 115-118. 159 Tusnádi Élthes 1942,1. 160 Tivai Nagy 1898. 161 Uő. 1996,212. 162 VlTOS 2003, 116. 163 Tusnádi Élthes 1942,1. 362
