Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén
megemlékezett, amikor azt írta, hogy „Márton Ferencz, kir. járásbiró Csik-Szent-Mártonban, egyike azon lelkes ügybarátaimnak, a kik folytonos buzdításukkal rábeszéltek arra, hogy gyümölcsészeti tanulmányaimat és tapasztalataimat önálló munkában is közrebocsátottam [,..]”164 Bereczki művének elkészültéhez a csíkszentmártoni járásbíró nem csak azzal járult hozzá, hogy barátját levelekkel bombázva tanulmányai kiadására ösztönözte, hanem még azt is megígérte, hogy a Székelyföldön elterjedt, értékesebb gyümölcsfajták közül néhányat megismertet a mezőkovácsházi szakemberrel.165 így valósult meg az, hogy a csíki Márton Ferenc révén Bereczki Máté közzétette munkájában például a Csík vármegyében Zöld jeges néven ismert Székely zöldalma, illetve a Székely bergamot körte részletes leírását is. Előbbi oltóvesszejét Márton Ferenc 1873-ban küldte el Bereczkinek,166 utóbbit pedig 1875-ben postázta.167 Az említetteken túl talán a legfontosabb őshonos székely tájfajta, amelyet Bereczki Máté s általa a világ is Márton Ferencnek köszönhetően ismert meg, az ún. Fűzalma volt.168 „Van nekünk egy almafajunk, mely a Háromszéken, »Fűz-alma« név alatt nagyon el van terjedve. Ezen almát dugvány által szaporítják, mint a fűzet. Magva nincs, csak maghártyája. Gyümölcse elég nagy, hosszúkás csúcsos-idomú; késő tavaszig eláll. Húsa puha, savanykás; tésztában kitűnő; nem könnyen rothad, még ha ütődést kapott is. Ismered-e ezen almát?” - intézte 1875. december 30-ára keltezett első, e témában írt levelét Bereczki Mátéhoz Márton Ferenc.169 Mivel a leírt almáról a nagy gyümölcsszakértőnek nem volt tudomása, további leveleket váltott a csíki birtokossal. Egy 1876. március 28-án írott levelében Márton Ferencz további kedvező tulajdonságait sorolta fel az ismeretlen gyümölcsfajtának: „[...] ezen almafaj bizonyára meg fog téged lepni. Gyümölcse télen- nyáron használható, tartós, ép gyümölcs. Húsa puha; savanya igen kedves. Az idevaló nép nyáron át oly ételnemüeket, melyekhez eczetet szoktak használni, Fűz almával savanyít meg, mely igen kedves ízűvé teszi ételét.” - írja.170 Végül Márton Ferenc közvetítésével Bereczki Máté a kézdiszentléleki Orbay Mihálytól szerzett be néhány tősarjadványt171 s így lehetősége adódott, hogy a fajtát - elsőként (!) - pomológiailag szakszerűen leírja s azt a világgal megismertesse. Mivel már hasonló név alatt {Fűzfa alma) meghatározásra került egy haszontalanabbnak, kevésbé jónak tartott gyümölcs, így az összetévesztésüket elkerülendő, a Fűzalmát - Orbay Mihály birtokosra és a fajta fő termőterületére, Orbaiszékre utalva - Bereczki Orbai alma néven emelte be a szakirodalomba. Az első fajtaleírást 1880-ban tette közzé a Gyümölcsészeti füzetek-ben Az orbai almáról címmel.172 Itt valóságos lenyűgözöttséggel és óriási lelkesedéssel beszélt a Márton Ferenc által „felfedezett” almáról: „[...] oly almafajt akarok jelen soraim által megismertetni, mely hivatva van, hogy a gyümölcsészet birodalmában egykor nagy szerepet játszók” - írta.173 Egy évvel később már német nyelven is közölt leírást a fajtáról a bécsi Der Obstgarten című lapban. Az „Ein guter Rath für Diejenigen, welche den Orbai’sehen Apfel schnell und im Grossen vermehren wollen” címmel ellátott cikket174 címlapon hozták le s ez az olvasóközönség több tagjának is szemet szúrt. A tanulmány nem maradt rosszindulatú kritikák és viták nélkül (adott ponton még Bereczki hitelességét és szakértelmét _______A GYŰJTÖGETÉSTŐL A NEMESÍTÉSIG. NÉPI GYÜMÖLCSKULTÚRA ... 164 Bereczki 1884,122. 165 Uo. 166 Bereczki 1887, 281-282. 167 Ua., 169-170. 168 Erről lásd bővebben: NAGY 2013/d. 169 Bereczki 1884,122. 170 Uo. 171 Uo. 172 Ezt 1884-ben megjelent kötetében újból közzéteszi. Vö. Ua., 122-128. 173 Ua., 122. 174 Uő. 1881. A cikk címe szabad fordításban: Egy jó tanács azoknak, akik az Orbai alma gyors és nagyban való szaporítását szeretnék. 363
