Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Tornay Krisztina: A Csíkmenasági Szelőtelen Fogantatás templom ikonográfiai programja. A próféták azonosítása
TORNA Y KRISZTINA szövegét egy korai magyar szöveg veszi alaptextusul s adja meg mariológiai magyarázatát: a ferences Nagyszombati kódexben (1512/13) egy Ave Maria-parafrázis olvasható: „az ige Idvezlégy, jelönti a Szíznek ő ártatlanságát mindönnemű hinnék szeplőjéből. Mert mikoron mondá [az angyal]: Idvezlégy, ottan azt jelönié: hinnék jajja, avagy sérelm[e] nélkil légy. Avagy másképpen igy értetik: miért Szíz Máriában hin nem volt. ” E magyarázat kimondottan a latin ave szóra, annak a vae értelmére hívja fel a figyelmet és köti össze a szeplőtelen fogantatás tanításával.28 Hátra van az utolsó próféta azonosításának kérdése. Jónás prófétát Máriával összekapcsoló adatot nem találtam.29 Ezért indokoltnak tartom - azért is, mert ő nem „író próféta” - helyette más lehetőségeket megvizsgálni. Az 1928-as jegyzőkönyv Amoszt javasolja. Amosz valóban szerepel már nagyon korai ábrázolásokon is, mint aki jövendölésével előkészítette Mária megjelenését, pl. egy 1210-es Jessze vesszeje ábrázoláson,30 s kezében a mondatszalagon a következő áll: „qui edificavit in celo...” (sic!). Az általunk felvetett szempont alapján mind Ozeás, mind Amosz próféta lehetne az egyik csíkmenasági ábrázolás. Mivel azonban az 1928-ban látható betűk (ONIAS) kevésbé erősza- kolódnak meg, ha az Ozeás irányában keressük a magyarázatot, magam erre hajlok. A most látható töredékek még bizonytalanabbak. Illés és Dániel Kérdés lehet még Illés és Dániel próféta alakja, akik a boltozaton szerepelnek: ők vajon köt- hetőek-e, s miképpen a szeplőtelen fogantatás tanításához? A katolikus teológiai hagyomány mindkettőjüket kiemelt helyen említi ebben az összefüggésben. Illés próféta Jónáshoz hasonlóan nem író próféta, alakja azonban rendkívül fontos az Ószövetségben. Egyik látomása31 - az aszály idején esőért imádkozik és tanítványa, Elizeus először egy kis felhőcskét lát közeledni32 - Mária-előkép. A katolikus egyházban fontos szerepet játszó kármeliták (a „Szűzanya szerzetesrendje”) egyenesen Illésre vezeti vissza eredetét.33 A szeplőtelen fogantatást ábrázoló képeken gyakori szereplő Dániel próféta. E hittitokkal kapcsolatosan leggyakrabban idézett szavai Dán 2, 32-35 látomása: a kéz érintése nélkül leszakadó kő képe, amely elpusztítja a bálványszobrot. Ez a szeplőtelenül fogantatott Mária emberileg nem érthető, a bűnt legyőző-megváltó előképe. így valószínűnek látszik, hogy joggal gondolkodhatunk tudatos, a csíkmenasági templom titulusához kapcsolt ikonográfiái koncepcióban, ami az ábrázolt próféták személyét illeti. A próféták azonosítása A csíkmenasági ábrázolások névváltozataira figyelve a fent idézett jövendölések és ezek értelmezése alapján lehetségesnek tartom, hogy a templom diadalívének öt prófétája a következő (jobbról balra): képkeretben. Valószínűleg ők is próféták és talán a nevüket tartják kezükben, egyikük (az déli fal felé legközelebb eső) talán „Sacarie” (Zakariás. http://www.hpgrumpe.de/rumaenien/petersberg/petersberg.html). 28 DÁM 1955, 53. 29 Pontosabban egy gyér (ferences) adat: Padovában, a Szent Antal dóm déli falán, a kerengőbe vezető ajtóbenyíló freskóján, egy Máriát megkoronázó képen ő az egyik, névvel ellátott, szereplő próféta, öt másik mellett. A próféták sorban: névtelen, Jónás, Jeremiás, Izaiás, Sámuel, névtelen. 30 Ingeborg of Denmark zsoltároskönyve, Musée Condé, Chantilly. 31 lKir 18, 41-46. 32 „Az Egyházatyák magyarázata szerint ez a kis, tenyérnyi felhő a Szűzanya jelképe, aki adja, esdi számunkra a világ megváltóját, Jézus Krisztust” (KOVÁCS 2008.) 33 Ordo Carmelitarum Discalceatorum (OCD). 298
