Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Tornay Krisztina: A Csíkmenasági Szelőtelen Fogantatás templom ikonográfiai programja. A próféták azonosítása
1. Ózeás (Jónás/Ámosz helyett) 2. Szofoniás 3. Izaiás 4. Ezekiel 5. Zakariás _____________A CSÍKMENASÁGI SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS TEMPLOM... „Élő szentély” Megerősítettnek látom, hogy a csíkmenasági Szeplőtelen Fogantatás-templom szentélyének 17. századi kifestésekor igényes, átgondolt és eleven nyugat-európai kapcsolatokra utaló ikonográfiái koncepció érvényesült. Ez a koncepció a Mária-tisztelet részeként a még évszázadokig hivatalosan ki nem mondott szeplőtelen fogantatás dogmát, hittitkot a szakrális művészet nyelvén fejezi ki, elsősorban a ferences atyák hatásának köszönhetően. Az ő közvetlen hatásukat a templom szentélyének Szent Ferencet a Szeráffal ábrázoló freskója is világosan kifejezi. Ez a szimbólumokban gondolkozó képi nyelv a Szűz Máriáról jövendölő próféták ábrázolásával Isten mindentudó bölcsességét, a megtestesülés-megváltás titkának misztériumát jeleníti meg. Mindez évszázados élő hagyományba illeszkedett, amelynek egyik legszebb emléke a 16. századi csíkmenasági szárnyasoltár,34 illetve amelynek szerves elemei a korábbi freskók a szentély falán, elsősorban az Aranykapu-ábrázolás a keleti falon, a főoltártól jobbra. A seccók festésekor ez a főoltár állott a szentélyben. El is képzelhetjük, hogyan nézhetett ki mindez. A hálóboltozatnak középső tengelyén, nyugatról keletre haladva az Atya, Fiú, Szentlélek ábrázolások után egy angyalt láthatunk, aki koronát tart a kezében: megkoronáz vele valakit, aki e kép alatt állhatott. Az egykori oltárt odaképzelve kitűnik, hogy éppen ott, a főoltár közepén állhatott Mária figurája. így a hálóboltozat festményei ezt a mennyei koronázást35 ábrázolják: ennek résztvevői a hatalmas méretben ábrázolt nyolc női szent, Mária „udvartartása”, s az apostolok, evangélisták. Az is fontos eleme a templomszentély mint szakrális tér további életének, hogy ez az eleven teológiai gondolkodás nem szűnt meg a 17. századdal: a 19. századi új főoltár ismét átfogalmazva, de ugyanehhez a tartalomhoz tér vissza. A párizsi Mária-jelenés36 hatását mutató Szűz Mária-alakot két oldalról szülei veszik közre, Szent Anna és Szent Joachim.3' Jelenlétük a szeplőtelen fogantatást bemutató korai típust, az Aranykapu-ábrázolást és a mögötte lévő legendát38 idézi fel. Ez az ábrázolás forma, az imádkozó szüleitől közrevett Immaculata is 16. századi eredetű,39 de a csíkmenasági oltár készítői ezt a kompozíciót az akkor legmodernebbnek számító - két kezével áldó - Mária-ábrázolási formával variálták. Irodalom BÁLINT 2009 Bálint Sándor, Sacra Hungária. Népünk ünnepei, Ős-Kép Kiadó, Budapest. DÁM 1955 Dám Ince OFM, A szeplőtelen fogantatás védelme Magyarországon a Hunyadiak és a Jagellók korában Róma. (A Katolikus Szemle Kis Könyvtára I.) 34 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. 35 A Szűz Mária megkoronázása képtípus elterjesztését Magyarországon ugyancsak a ferences rend hatásának tulajdonítják ( SZABÓ 2013, 785., ő utal LlONNET 2004, 359-434.) 36 1830, Labouré Szent Katalin nevéhez fűződik, s a csodás érem ájtatosság eredete ide vezet. 37 Pál Emese e két alak egyikét, az idős nőt Falconieri Szent Juliannaként azonosítja, a férfit pedig ismeretlenként, esetleg apostolként. Juliannához vélhetően a donátorok neve alapján jutott, de indokot nem közöl (PÁL 2011, 285.) Véleményem szerint a templom titulusának, hagyományának és az ábrázolás összefüggéseinek alapján, egyértelműen Szeplőtelen Fogantatás egyik gyakori ábrázolási formáját láthatjuk a jelenlegi főoltárban, ahol Mária idős szülei által közrefogva jelenik meg. 38 Jakab protoevangélium (Kr.u. 2. sz. közepe). 39 LCI 7, 64. 299
