Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Tornay Krisztina: A Csíkmenasági Szelőtelen Fogantatás templom ikonográfiai programja. A próféták azonosítása
TORNA Y KRISZTINA A templom szentélyének próféta-ábrázolásai A szentély hálóboltozatának feltehetően 1655-ben festett mezőiben6 nevüket is feltüntetve ábrázolták Dániel és Illés prófétát. Szintén ugyanígy jelölve volt Keresztelő Szent János, aki az utolsó ószövetségi próféta, tkp. már az újszövetséghez tartozik. Az ő képe azonban eltűnt a boltozatról. A diadalív keleti falán, a szentély felől fordulva öt prófétát látunk. Nevük szintén jelölve van, sajnos, nem mindegyiknél jól olvashatóan. Közülük Zakariás, Izaiás és Szofoniás azonosíthatóak, nevük is jól olvasható. Mellettük még két bizonytalanabbul azonosítható próféta-alak látható. Keresztelő Szent János „eltűnése” A próféták azonosításának kérdéséhez az első forrás Orbán Balázs leírása a csíkmenasági templombelső ábrázolásairól 1873-ból. Ebben azt olvassuk, hogy négy evangélista és négy próféta, valamint a Nap és a Hold és szent képek láthatóak a boltozaton.7 Mivel ő még nem láthatta az 1928- as felújításkor a diadalíven feltárt próféta-freskókat, ezért feltehetjük, hogy Dánielre, Illésre és arra a két figurára gondol, akit Keresztelő Jánosként/illetve Szent Péterként és Szent Pálként azonosíthatunk. Pontosan megnevezi a helyüket: a hálóboltozat mezőiről beszél. Ami az utóbbi két személyt illeti, őket Orbán nemes egyszerűséggel/egyszerűsítéssel nevezheti prófétáknak: bár Keresztelő Szent János, mint az ószövetség utolsó prófétája, még esetleg kapcsolható a kifejezéshez. Ezek után Huszka József képei (1889), valamint kísérő tanulmánya (1890), a következő adat. Huszka a Jánó Mihály által közölt boltozat-vázlaton8 beazonosítja az ábrázolt szenteket: ő is Dánielt, Illést, Keresztelő Szent Jánost és Szent Pált nevezi meg, helyüket is pontosan ábrázolva a boltozat-vázlaton. Emellett Huszka rajzokat készített az egyes képekről. Ezek közül négy hiányzik Jánó közléséből, ebből a négyből pedig egy kapcsolódik a kérdéshez, Szent Pál alakja. Az 1928-as, Jánó Mihály által közölt restaurálási jegyzőkönyvben9 10 szerepel Szent Péter és Szent Pál, nem szerepel viszont Keresztelő Szent János. Nem világos azonban, honnan ered a forrásokban addig elő nem forduló Szent Péter ábrázolásának ötlete: ő az, aki Keresztelő Szent János helyén szerepel 1928-ban. Huszkánál még ez a felirat szerepel: S. Babtisto Ioaes (sic!): az 1928-as jegyzőkönyv viszont helyette közöl egy ilyen szövegű feliratot: S. Peterus. Nem említi viszont Keresztelő Szent Jánost és a feliratát sem. Úgy tűnik, ekkor, az 1928-as restauráláskor változott a kép azonosítása, de az oka nem világos. Ez annál érdekesebb, mivel minden más aprólékos javítást részletesen feljegyeznek a jegyzőkönyvben, erről a fontos változtatásról azonban hallgat az írás. Lehet azonban, hogy már így, Szent Péterként azonosítva találták a restauráláskor a képet. Erre utalhat a következő jegyzőkönyvi szövegrész: „Az apostol feje fölött kerek majuszkula betűkkel: S. Peterus: A felirat a régi felirat minuszkula betűire volt ráírva, mely minuszkuláknak egyes, alig kivehető részei látszottak, emiatt az a majuszkula betűs felső felirat újíttatott fel. ”10 Ez esetben kérdés, hogy ki és mikor keresztelte át a képet. És az is lehet, hogy az említett egymásra festett kettős szöveg rossz olvashatósága miatt alakult így a jelek feloldása: az elmosódott-rosszul kivehető S. Babtisto Ioaes névbe Peterust olvastak bele, amit a szomszédos Szent Pál alakja is szinte „hívott.” Ez esetben nem érezhették változtatásnak, hanem mintegy „felismerték” az alakot. Ikonográfiái szempontból érthető, hogy Szent Pál mellé párjaként Szent Péter és nem Keresztelő Szent János alakja kívánkozik, legalábbis a 20. század elején. Eddigre feledésbe merült a Szűzanya és 6 A képek keletkezési ideje valószínűleg az északi falon látható 1655-ös évszámmal datálható. LÁNGI, MIHÁLY é. n., 33-34. 7 „Közvetlen az oltár feletti koczkában a nap és hold, továbbá négy próféta, 4 evangélista és más szent képek” (Orbán 1873.) 8 A csik-menasági rom. kath. templom alaprajza és szárnyasoltárának színvázlata. (Közli JÁNÓ 2008, 146.) 9 Az Armaşeni = Csíkmenasági rkath. Plébániatemplom szentélyének mennyezetén lévő, régi festmények (freskók) 1928. év kijavíttatásának (restaurátio), illetve a lekopott, vagy lehullott részek kiegészíttetésének jegyzőkönyve. Közli JÁNÓ 2008, 156-165. 10 JÁNÓ 2008, 160. 294
