Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Tornay Krisztina: A Csíkmenasági Szelőtelen Fogantatás templom ikonográfiai programja. A próféták azonosítása
A CSÍKMENASÁGI SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS TEMPLOM IKONOGRÁFIÁI PROGRAMJA. A PRÓFÉTÁK AZONOSÍTÁSA Tornay Krisztina A csíkmenasági templom a nemrégiben történt restaurálás után új arcát mutatja: a megtisztított- feltárt freskók közül most a szentélyben látható próféta-ábrázolásokkal foglalkozom részletesebben.1 Az ábrázolt szent személyek azonosítása különösen érdekes téma. Mivel a csíkmenasági templomot a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Máriának szentelték, s e titulusnak gyökerei a templom művészeti alkotásai alapján is igen korai időkre nyúlnak vissza, felmerülhet annak lehetősége, hogy egyrészt, e templom egyike lehet az első magyarországi2 ilyen titulusú templomoknak;3 másrészt, éppen mivel ez a hittitok évszázadokig teológiai vitáknak volt tárgya a katolikus egyházban4 a templom ikonográfiái programja talán tudatosabb és átgondoltabb összefüggésben áll a titulus teológiai tartalmával, mint az esetleg általában feltételezhető. A templom ikonográfiájára kimutathatóan ható ferences lelkiség európai és magyar viszonylatban is a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária elkötelezett tisztelője, tiszteletének terjesztője volt. A ferencrendi atyák tanultságuknál, rendi hierarchiájuk jellegénél fogva közvetlenebbül kapcsolódhattak az európai lelki irányzatokhoz, s Csíksomlyó közvetlen közelében ennek nyomát talán nem lehetetlen felfedezni.5 Ilyen összefüggésben azt teszem fel, hogy a szentély próféta-alakjainak van köze a szeplőtelen fogantatás hittitkához, s hogy azonosításukban esetleges kiegészítő szempont lehet, hogy az ábrázolt próféták teológiailag kapcsolhatóak voltak-e e tartalomhoz. Más szóval: feltehető, hogy erősítették a templom ikonográfiájának mariológiai, spirituális tanítását s egységes koncepció részei voltak. 1 Köszönöm Janó Mihály és Terűik Szilveszter művészettörténészek és Mihály Ferenc restaurátor segítségét. 2 Esetleg európai értelemben is igaz ez (vagyis világviszonylatban is igen korai). Ld. erről: DÁM 1955. 3 Bálint Sándor szerint Magyarországon igen korán elterjedt Szűz Mária szeplőtelen - bűn nélkül való, eredeti bűntől ment-fogantatásának hite és ennek megfelelően tisztelete is, ami a templomi titulusokban is megjelenik. “Már a 13. században dedikáltak hazánkban templomot a tiszteletére.” (BÁLINT 2009, 198.) Az ilyen korai szeplőtelen fogantatás-titulus léte kérdéseket vet fel és további kutatást igényel. 4 A középkorban intenzív teológiai vita övezte ezt a tanítást, amely később a ferencesek és domonkosok közti vitává is vált, ezenközben azonban a hittitok lényegének ünneplése sok helyen vált általánossá. A dogma csak 1854-ben lett hivatalosan-egyetemesen kimondva, miközben pl. a Pray-kódexben (1192-1195) ünnepnapja jelölve van. (KÜHÁR 1939, 217, 228.) Sanctoráléjában az ünnep szerepel Conceptio S. Mariae virginis névvel. Eszerint Magyarországon - Európában kevés hasonló adattól kísérve - a korai középkorban liturgikus tiszteletben részesült a Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária. (DÁM 1955, 8.) 5 A Magyar Katolikus Lexikon Gál Ferenc által írott szócikke {Szeplőtelen Fogantatás) nem habozik a csíksomlyói kegyszobrot a Szeplőtelenül fogantatott Mária tiszteletének korai jeleként értelmezni: ”A dogmához fűződő csíki áhítat bizonysága a csíksomlyói kegyszobor (1510), a csíkmenasági szárnyasoltár s a Csíkszentdomokoson régebben működött Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Társulata.” (http://lexikon.katolikus.hu/S/Szeplőtelen%20Fogantatás.html) A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. (2013), p. 293-308 293
