Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Szabó András: A csíkszeredai képzőművészeti élet kezdetei
A CSÍKSZEREDÁI KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLET KEZDETET Szabó András Magyarországon, Csík és Szereda vonatkozásában is, a kiegyezést követően a rajzoktatás számára, a nagy fordulatot az 1890. esztendő jelentette, amikor törvény által, első alkalommal hivatalosították a rajzoktatást, mint művelődési emberi tevékenységet. Ennek az esztendőnek az őszétől a 20. század első negyedének végéig ugyanegy törvénykezési szabályozás alapján működő iskolarendszer - amely az erdélyi iskolákra csak az impériumváltás életbeléptéig volt érvényben -, lehetővé tette, hogy a görögpótló rajz megnevezésű diszciplína keretében, a gimnazista diákok klasszikus kultúrtörténettel párosított szabadkézi rajzot is tanulhassanak. A korábbi esztendőkben folyó rajzoktatás jellege - amint azt a gimnáziumi értesítők tanúsítják -, nagy hasonlóságot mutat az 1890-ben törvényesített oktatásmóddal. Tudniillik, még a Habsburg uralom idején, 1777-ben Mária Terézia kiadta a röviden csak Ratio Educationis-nak emlegetett rendeletét, amelyet I. Ferenc 1806-ban átdolgozott formában ismételten közreadott. Mindkét rendelet - hangsúlyosan az iparos képzésben -, az eredményesen alkalmazható volta miatt indokoltan fontosnak tartotta a rajzoktatás intézményesítését. Tehát az említett tanügyi törvény megjelenése előtt, a rajzoktatás, mint diszciplína, már egy évszázada jelen volt iskoláinkban. Mindezek mellett, azt mégsem tudtam megállapítani, hogy ennek a tantárgynak az 1890. esztendőt követően való művelése mennyiben hatott a művészi pályát választó elsőink mentalitására. Azt azonban merem feltételezni, hogy lehetőséget biztosított a velük született rajzkészség tudatos fejlesztésére, valamint szerepet játszott a nem művészi pályát választó diákok világnézetének művelődésorientált tulajdonsággal való felruházásában is - persze kinek-kinek a maga módján -, mert a tanrend valódi művész-előképzésre nem volt alkalmas, és általános művészetértéssel sem ruházta fel a diákságot A Csíkszeredái Kájoni János Hargita Megyei Könyvtárban őrzött iskoladokumentumokat - a Csíksomlyói Gimnázium értesítőit - 1871-ben, Imets Fülöp Jákó1 2 igazgatói kinevezését követő tanévben kezdték kiadni. A jelenleg legkorábbi hozzáférhető kötete, az 1872-1873-as tanévről szól. Számunkra ennyi elegendő is, hiszen Szopos Sándor és Márton Ferenc rajztanára, Sipos Sándor neve, már szerepel jegyzékében.3 4 5 6 O 1872-1902 között tanított a gimnáziumban. Tehát a jelenlegi adatok alapján Sipos Sándor tekinthető az első Csíkszeredái rajztanárnak. Végzettségéről az értesítőben nem esik szó. Neve mellett a következő bejegyzés olvasható: „ Világi ideiglenes] tanár. Tanította a rajzot az I-IV.j a szépírást /-//. osztályban. E tárgyakat tanította a képezdén és főelemi tanodában is* Később pedig, az 1896—1897-es tanévtől már „... jogosított tanár, a rajzeszközök őre, tanítja a rajzoló geometriát, az I-VJ., a görögpótló rajzotb az V- VIII. osztályban. “7 1 A szerző által kiadásra készülő Napfaragók 1-VtII, Csík-Szereda képzőművészei-monográfiasorozat első, Auspicii - Kezdetek c. kötetének átdolgozott kezdő fejezete (kézirat). 2 Kanonok, főesperes, tanár, gimnáziumigazgató, könyvtáralapító, író, műfordító, magyarságkutató. 3 Gymnasium Ertesítvény 1873,3. 4 A négy elemit nyolc (I—VIII.) gimnáziumi év követte, ami mai rendszerünkben az V-XII.-nek felel meg. 5 Főgymnasium Értesítő 1876,16. 6 Az 1890-es új középiskolai törvénykezés a gimnazistákat már nem kötelezte a görög nyelv és irodalom tanulására. Ezt ún. görögpótló tárgyak helyettesítették: görög irodalom, művelődés- és építészettörténeti alapok, szabadkézi rajz. Bevezetésük az iskolafenntartók elhatározásától függött. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. (2013), p. 273-292 273
