Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Művészettörténet - Szabó András: A csíkszeredai képzőművészeti élet kezdetei
SZABÓ ANDRÁS Az Ezredéves Országos Kiállításon kapott elismerő oklevelet Fodor Róza csíksomlyói műkedvelő festő, tudható meg a Csíki Lapok 1896. november 25-i számából. Köztudomású, hogy elemi iskola után Nagy István nem a gimnáziumba, hanem a Magyar Királyi Földmívesiskolába, onnan pedig a kolozsvári Állami Tanító- és Tanítónő-képezdébe iratkozott, így a továbbiakban neve okkal hiányzik említett társai, illetőleg azok tanárai mellől. Milyen rajzképzésben részesült a kor gimnazistája? Az értesítőkből válogattam példa gyanánt néhány, önmagában is jellemző évfolyami rajztan-leírást: II. gimnazista: - „Rajzoló geometria, heti 3 óra. Stéreometriai [sztereometriai = térmértani] elemek. Kézik[önyv]. Fodor L. és dr. Wagner A. „Rajzoló Stereometria. ’’ Egyszerűbb testidomok szemléltetése, ábrázolása, rajzolása, hálózata és modelljeinek elkészítése. Planimetria [itt: síkmértani] ornamentális rajzolás táblarajz után sodrony- és bádogtestminták távlati rajzolása, árnyékolva. ’* III. gimnazista: - „Rajzoló geometria, heti 2 óra. Constructiv Planimetria [itt: itt alaprajztan, az ábrázoló mértan síkokra vonatkozó része]. Kézik[önyv]. Fodor L. és dr. Wagner A. A planimetriai nevezetesebb idomok kibővítése, fontosabb constructiv feladatok; továbbá az idomok és természetben a területek felmérése, ábrázolása és meghatározása mérő asztallal.,s> IV. gimnazista: - „Rajzoló geometria, heti 2 óra. Constructiv Planimetriai szerkesztések, testmértani alaptételek tárgyalása. Elipsis, hyperbola és parabola - származása, szerkesztése s különböző tételei. A pont, egyenes és görbe vonal, szög és alapidomok s testek ábrázolása, helyzete és proiectio a síkon. Építmények, homlok és alaprajzok és azok átmetszéseinek ismertetése. ”7 8 9 10 11 12 V. gimnazista: - „Szabadkézi rajz, heti 2 óra. Mint a görög-nyelvet helyettesítő tárgy. Általában a díszítmények körvonalai, az árnyékolt és világított rész különböző fokozatainak általános ismertetése. Görög arab, goth és középkori stílű síkdíszítmények, továbbá stilizált levelek, szalagdíszek s virágok rajzolása fali táblák után. "H VI. gimnazista: - „Görögöt helyettesítő szabadkézi rajz, heti 2 óra. Összetettebb sík és domború ékítmények, színezett és árnyékolt minták után. Renaisance, görög, arab, goth stílű domború és hosszú ékítmények megrajzolása és festékkel való árnyalása gypsz minták után. ”u Az 1900-1901-es tanévben megjelenik Sipos Sándor mellett Száva József neve, aki óraadóként „világi tanárjelölt a mathematika-ábrázoló geometria tanszakon, tanította a zenét heti négy órában, a szépírást az I. és II., a görögpótló rajzot az V- Vili. osztályban. ”l31901-1902-ben a rajztanárok ugyanazok, de Márton Ferenc neve már nem jelenik meg az értesítőben.14 Történt ugyanis egy - részéről nem szándékos -, de a főgimnáziumi etikával sarkalatosán ellenkező esemény, amely miatt Kézdivásárhelyre kellett átiratkoznia.15 1902-1903-ban új rajzképesítéssel rendelkező tanár került a főgimnáziumba, Nagy Dénes, aki csupán egy évet tanított itt: „világi, a szabadkézi rajz- és rajzoló geometriából, úgyszintén a tornából képesített helyettes], tanár, a rajzszertár őre, tanította a számtant az L, a rajzoló geometriát az /., II., III. és IV., a görögpótló rajzot az V- Vili. osztályban. ”16 A rajzoktatás legjelentősebb tanévére két esztendővel később került sor. Az 1904-1905-ös tanévnek a jelentősége azért nagyobb a korábbiakénál, mert akkor érkezett Csíkszeredába az első okleveles művésztanár, illetőleg azért is, mert elsős diákjai között volt, az akkor gimnáziumi tanulmányait az I. B-ben kezdő Nagy Imre.17 7 Főgymnasium Értesítő 1897,121. 8 Főgymnasium Értesítő 1897,125. 9 Főgymnasium Értesítő 1898, 52. 10 Főgymnasium Értesítő 1899, 62-63. 11 Főgymnasium Értesítő 1900,114. 12 Főgymnasium Értesítő 1901,72. 13 Uo„ 58. 14 Főgymnasium Értesítő 1902,126. 15 Az eseményről a későbbiekben lesz majd szó. 16 Főgymnasium Évkönyv 1902-1903,158. 17 Státus Értesítő 1904-1905,100. 274