Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Tüdős S. Kinga: A székelyeknek írástudással-műveltséggel szerzett címeres levelei a 16–17. században
összeírás idején is az aldobolyi lófők közé.78 Ezt követően kerülhetett kiegészítésre a Gödri István érdemeit is méltató címerkép, a jobbjában írótollat tartó vitéz. A műveltség attribútuma, a könyv (Biblia), és a harciasság szimbóluma együtt jelenik meg Bethlen Gábor 1629. július 13-án kibocsátott azon adománylevelének címerképén is, amelyet az erdélyi és a részek prédikátorainak és papainak adományozott.79 Címerük: a pajzs kék mezejében gomolygó felhőkből kiemelkedő fél oroszlán baljában az oltárról a Bibliát emeli el, jobbjában kivont kardot tart. A lábai elé leszálló angyal bal oldalán arany felírat: ARTE ET MARTE DIMILANDUM, azaz tudással és fegyverrel kell küzdeni.80 Az írásműveltség által szerzett címeres levelek között számban, bár jóval kevesebb, olyan címert is elkülöníthetünk, amelyekről a hadi viszonyokra utaló jelképek hiányoznak. Mint említettük ez már jelzése annak, hogy az erősen katonai jelleggel bíró székely társadalomban élők számára is megnyílt a lehetőség arra, hogy a hadi érdemek mellett mesterségükkel, műveltségükkel biztosítsák megélhetésüket. Hadi szimbolika nélkül, önállósult mesterségre utaló címerkép a Csicsókereszúri Mihály egyházi szolga armálisa, amelynek címerén szószékről kezében nyitott könyvet tartó prédikáló alakja látható,81 hasonlóan a Csekefalvi Deák alias Vadász György,82 valamint a szentlászlói Gyalai István pap címeréhez.83 A kézdiszentléleki Hodor Máté címerén a pajzs alsó részén hármas halom emelkedik, rajta egy gyöngyökkel és ékkövekkel gazdagon díszített királyi korona, melynek hátteréből a bal lábán álló hattyú emelkedik ki, jobb lábában egy írótollat, csőrében pedig egy hiteles ezüst pecsétgyűrűt tart.84 Továbbá léteznek olyan címerképek is, amelyeken sem hadi szimbólum, sem pedig mesterségre, azaz esetünkben az írástudásra utaló attribútum nem látható. Egyik korai címerképen, melyet Székely Bálint kapott 1579-ben Báthori Kristóf fejedelemtől, mint ítélőszéki hites jegyző, a pajzs mezejében a „manus nude, ” azaz egy csupasz kéz három szál búzakalászt tart.85 Maksai Benkő Balázs a fejedelemi kancellária írnoka és jegyzője funkcióját egyértelműen írástudásának köszönhette, ahogyan az oklevélben feljegyezték - „attentis et consideratis fidelitate servitiis, quae ipse cum in conscribendis variis epistolis, tum etiam in aliis rebus ac negotiis,” mégis címerképén a hattyú felemelt lábában a megszokott írótoll helyett pálmaágat tart.86 Karatnai Könczei Ferenc szolgabíró címerén sem tűnik fel mestersége jelképe, az ágaskodó szarvas mellső lábában három szál liliomot tart.87 És a példákat sorolhatjuk. Míg a korabeli európai heraldikában gyakori volt a címerpajzsot kiegészítő sisakdísz alkalmazása, addig az önálló erdélyi fejedelemség idején kiállított címerek kísérő elemeként mindez még nem vált gyakorivá. Azokra csak koronát helyeztek.88 Az oromdíszes okleveleknek még nem jött el az ideje, ami természetesen nem jelenti azt, hogy az erdélyi armálisokról azok teljességgel hiányoztak volna. A Bethlen Gábor által adományozott címerek 21 %-át (268:55), az erdélyi fejedelmek összes adománylevelei közül pedig 26%-át (1750:469) ábrázolták sisakdísszel.89 Közülük hány székelyföldinek volt sisakdíszes armálisa, egyelőre megállapítani nem tudjuk, de létezését néhány példával illusztrálhatjuk. A SZÉKELYEKNEK ÍRÁSTUDÁSSAL-MŰVELTSÉGGEL SZERZETT CÍMERES ... 78 SzOKl ú. s., V, 55. 79 DEME 2005, 33. 80 BlLKEI et al. 2004, 101, 109. 81 SÁNDOR 1910, 173. dók. 82 Uo., 194. dók. 83 Uo., 99. dók. 84 MNLOL, F 21, H 4. 85 SÁNDOR 1910, 8. dók. 86 Uo., 93. dók. 87 Uo., 181. dók. 88NYULÁSZINÉ 1987,9. 89 Gyulai 2005,28; Deme 2005,31. 255
