Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Tüdős S. Kinga: A székelyeknek írástudással-műveltséggel szerzett címeres levelei a 16–17. században
TÜDŐS S. KINGA Az általunk vizsgált írástudással-műveltséggel kiérdemelt 36 címerlevél közül a leggyakoribb az egyszerű díszítőelemként megjelenő foszlányok, valamint az egyéb díszítőelem nélkül sisakra helyezett korona. Ilyen egyszerű sisakdíszes oklevéllel büszkélkedhetett a sepsiszentiványi Deák Tamás, akinek 1614-ben nyert címerének dísze a mindkét oldalon leomló fehér foszlányok.90 Henter Pál és Péter kancelláristák okleveleinek képein pedig arany (sárga)-kék, valamint ezüst-vörös színű foszlányok omlanak alá.91 Gyakoribb a sisakdísz koronáján nyugvó páncélos fél kar ábrázolása kezében írótollal92 vagy írótoll nélkül, valamint fegyvert tartó fél kar.93 Az állatfigurák közül a leggyakoribb sisakdísz a madár: daru,94 hattyú,95 sas.96 Az oroszlán egyetlen sisakon jelenik meg,97 hasonlóan a képzelt állatfigurához, az oroszlántestű sasszárnyú griffhez.98 Ismétlődő sisakdíszről akkor beszélünk, amikor a pajzsbeli kép vagy annak egy része újfent megjelenik, mint a kézdiszentléleki Hodor család címerén. A fentiekben is leírt fő címeralak a sisakon megismétlődik.99 Gidófalvi alias Kövér címerén a sas, Benkő Mihály címerén a címerkép női alakja került a sisakdíszre. A sisakdíszek között találni olyan elemeket is, amelyek bár nem a pajzsbeli kép ismétlődései, de azok érdemben logikai kapcsolatba állnak a fő címerképpel. Deák alias Maxai István kancellár címerpajzsának sisakdísze a koronán nyugvó kezében könyvet tartó fél kar, bár merőben más mint a fő címerkép, a lovon ülő vitéz kezében három fehér darutollal, ám tartalmában, szimbólum értékében mégis kapcsolódnak egymáshoz.100 Más esetben a sisakdísz merőben független a címerképtől, vagyis semmilyen vonatkozásban nem áll összefüggésbe az írásműveltséggel szerzett címerképpel. Szeredai Bán Mihály kancelláriai írnok címerképén, míg egy ágaskodó egyszarvú látható, addig sisakdísze a bal lábában írótollat tartó hattyú.101 Gyárfás István Sepsiszék jegyzője címere a hármas halmon álló daru jobb lábában tollat tart, sisakdíszén viszont egy koronából kinövő ágaskodó oroszlánt mancsába karddal ábrázolták.102 A fejedelemségkorban élő írástudásukkal nemességet szerzett székelyföldiekről nem lenne teljes a kép, ha néhány gondolat erejéig ne térnénk ki iskolázottságuk vélhető színvonalának bemutatására, annál is inkább, mert ez arról a korszakról van szó, amikor az oktatási intézményekben a főnemesi-nemesi ifjak mellett, egyre nagyobb számban jelentek meg a székely katonai társadalomból vagy akár a jobbágyok köréből származó fiatalok. A 17. század első felében lévő erdélyi magyar iskolahálózat helyzetéről írva, előbb néhány sorban az előző korszak, pontosabban a 16. század második felében uralkodó állapotokról. Annak ellenére, hogy fellendülőben volt az iskolahálózat Erdélyben, különösebb népszerűségnek még sem örvendett. Pontosabban nem az iskolaellenességet kell megállapítani, hanem az oktatásban alkalmazott tanrend hiányos voltáról kell szólni. Hiszen még az iskolaalapító (!) Geszti Ferenc (1593) dévai kapitány fejedelmi tanácsos, „a jó katona, bőbeszédű, nagy olvasottságú de excentrikus gondolkodású tanácsúr” is lesújtó véleménnyel volt a korabeli „scholák” oktatási 90 PÁLMAY 2000, 140. 91 Nagy 1868, 203.; PÁLMAY 2000, 206. 92 PÁLMAY 2000, 146; SÁNDOR 1910, 131. dók. 93 PÁLMAY 2000, 181.; SÁNDOR 1910, 170. dók. 94 SÁNDOR 1910, 193. dók.; PÁLMAY 2000, 208. 95 SÁNDOR 1910, 37. dók. 96 PÁLMAY 2000, 178. 97 SÁNDOR 1910, 55. dók. 98 Uo„ 218. dók. 99 PÁLMAY 2000, 209. 100 SÁNDOR 1910, 190. dók. 101 Uo., 37. dók. 102 Uo., 55. dók. 256
