Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Tüdős S. Kinga: A székelyeknek írástudással-műveltséggel szerzett címeres levelei a 16–17. században
TÜDŐS S. KINGA címerképen látható, mindkettőn könyvvel együtt szerepel.65 Önálló jelentés hordozója a könyv vagy írótoll nélkül ábrázolt pálmaág a maksai Benkő Balázs írnok címerén.66 Feltűnik még a búzakalász,67 a forgórózsa,68 a liliom,69 valamint a gyümölcság.70 Azt azonban szükséges megjegyezni, hogy a naturalisztikus nővények jelentés nélkül, a címerszőnyeg díszítőelemként is megjelenhetnek, vagy magán a címeres levélen szegélydíszként. Kiegészítő elemként került még a címerképbe a strucctoll,71 a csillag,72 sisakdíszként csillag és hold együttese,73 valamint a kereszt.74 Ritkán találunk olyan 17. századi címerképet, ahol tömör mondatszalaggal egészítették ki a pajzs mezejében ábrázoltakat, vagy külön a pajzs alatt lebegő szalagon. Ez látható a fent említett Szombatfalvi család címerén is, hasonlóan a már többször idézett dévai pap számára adományozott címerhez, amelynek felirata „Arié et marté dimicandum”. Az erdélyi címerképek összességükben a korabeli társadalom alapvetően katonai jellegét tükrözik. Ezzel magyarázható, hogy a címereken elsősorban a harcban elért érdemek elismerését tolmácsoló figurák, alakok kerültek előtérbe: lóval vagy ló nélkül ábrázolt katona, páncélba bujtatott fél kar, valamint militáris elemként számos harci fegyver. Mindezek a székely armálisokra is jellemzőek, s még az írástudással szerzett címerképek zömét is meghatározták. Az írótoll mellett, gyakran elmaradhatatlan elemként a katonai érdemeket méltányoló jelkép: a kivont kard, a tőr, nyíl vagy más fegyvernem is feltűnik. A homoródszentmártoni Szentmártoni György címeres levelét - „ akik mint Ulászló királynak bemutatott nemesítő levelek alapján tapasztalható volt, addig is nemesek voltak,... a fejedelem” - Báthori Gábor, 1612. augusztus 16-án Gyulafehérváron abban őket újfent megerősíti. Egyben régi címerüket: szájukban nyilat tartó két oroszlánfej, alattuk a teremtés, az élet szimbólumával a hatágú aranyszínű csillaggal, „duobus capitibus leoninis oribus sagittam fortiter tenentibus et stellae rutilanti” tovább bővíthették. A címerképet megosztva, az alsó felében vélhetően a korábbi címer, felette pedig a hármas halmon, koronán nyugvó fél kar, kezében írótollal.75 Más példa a köpeczi Literati Deák család címere, ahol a főalak jobbjában vértől csepegő kardot emel a magasba, míg baljában írótoll látható.76 Hasonló jelenséget kísérhetünk figyelemmel az aldobolyi, kökösi és illyefalvi Gödri famíliának Aldobolyba visszaszármazott Gödri István címeres levelén. A fejedelem Apafi Mihály dévai kúriájának felügyelőjét - „bonorum et curiae Nostrae Devensis provisorem” - 1664. május 26-án, Gyulafehérváron érdemeiért, testvéreivel együtt címeres nemeslevéllel jutalmazta a fejedelem, s adományozta azt a címert, melynek vörös pajzsmezejében hullámzó tengerből kiemelkedő sziklán, kékruhás magyar vitéz áll, jobbjában írótoll, baljában a hüvelyében derékra függesztett kard. A család címerviselésének története időrendben a következőképpen alakulhatott: Gödry Máté és Miklós 1610. január 20-án Brassóban Báthori Gábortól lófősítő levelet nyertek,77 majd ennek alapján sorolták őket az 1635. évi katonai 65 SÁNDOR 1910, 99, 180. dók. 66 Uo„ 93. dók. 67 Uo., 8. dók. 68 Uo., 55. dók. 69 Uo., 181. dók. 70 Uo., 162. dók. 71 Uo., 78, 141. dók. 72 Uo., 78. dók. 73 Uo., 170. dók. 74 Uo., 192. dók. 75 Uo., 78. dók. 76 Nagy Iván az okirat lelőhelyét nem közli, adatai alapján, a köpeczi Deák család 1615. július 20-án nyerte nemesi levelét Bethlen Gábortól, amelyet 1616. július 21-én Sepsiszentgyörgyön publikáltatott, s amelyet majd 1766-ban Nemes Literatti György nevére Mária Terézia megújítatott. (NAGY, Pótlék-kötet, 187.); A család a székely katonai összeírásokban, 1614-ben a gyalogosok, 1635-ben pedig a lófők között szerepel. (SzOkL ú. s., IV, 380.; V, 20.) 77 Vass 1900, 429.; PÁLMAY 2000, 184. 254
