Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Tüdős S. Kinga: A székelyeknek írástudással-műveltséggel szerzett címeres levelei a 16–17. században
Egészalakos emberábrázolások ritka példája látható a kisbaconi Benkő Mihály sepsiszentgyörgyi református iskola rektorának címerén, amelyről az írástudás-műveltség szimbóluma ugyan hiányzik, de a szövegből világosan kiderül, hogy az adományozott címerét és nemességét Apafi Mihály fejedelemtől az átlagon felüli tudásával, műveltségével szerezte meg.59 60 Az oklevél címerpajzsának zöld mezején női alak áll, jobbjában galambot, baljában kígyót tart, jelképezve Máté evangéliuma 10.16 sorait: „Legyetek okosak mint a kígyók és szelídek mint a galambok” {Estote prudentes uti serpentes, et implices uti columbae). E figura ábrázolása a sisakdíszen is megismétlődik, ám ott a koronából kiemelkedő nő alakja csupán deréktól felfele látható. E címerkép nemcsak azért érdekes címertani emlék, mert a női alak ábrázolása meglehetősen ritka az erdélyi okleveleken, hanem mert a kor női öltözetének divatját is híven tükrözi. Ruházata viselettörténeti adalék a 17. század alkonyán élő asszonyok hagyományos erdélyi magyar öltözetéhez. S bár a címerkép sematikus ábrázolása révén az apró részletek kidolgozása, a ruházat díszítésének részletei elmaradnak, ám rajzolatából pontosan következtethetünk, hogy a váll és a szoknya külön két darabból áll, melyek színe eltérő. Az álló női alak karcsú derekáról földig érő vörös színű bő szoknya omlik alá, előtte fehér patyolat előkötővel, vagyis köténnyel. Az öltözet felső része az ún. magyar zöld színű váll, elől fűzött, szalagokkal összefogva. Alatta bő, húzott ujjú fehér ingváll, mely fél karján bő fodorban végződik. Öltözete a kor legkedveltebb színeiben: a vörös, a zöld, valamint fehér árnyalatban pompázik. Öltözetének dekoltázsát az elől „meghasított ing” némiképp visszafogja. Apor Péter szavaival élve, ez olyan ruhadarab volt, amely nem engedte „ úgy zsibvásárra az csecseket szemtelenül, mint az mostani asszonyok és leányok, hogy csaknem egészlen, többnyire félig nyakok, csecsek mezítelenül úgy áll, mintha éppen az férfiakot kénálnák csecsekkel. w5° Hajviseletéről csupán annyit állapíthatunk meg, hogy azt valószínűleg kontyba szedve hordta. Fején nem visel pártát. A régi székely asszonyok hajviseletéhez igazodva „nagy kontyot viselt abban nagy két tőt szúrt fel,” s ha annak viselője a „micsodások,” azaz a tehetősebb nők közé tartozott a „tő,” akár arannyal borítva csilloghatott hajkoronájában.61 A pajzs kék mezejében álló egészalakos nő hosszú szoknyája alól, piros csizmácskája is kibukkan, amely a korabeli nemesasszonyok öltözetének részét képezte.62 A címerkép ábrázolásával kapcsolatban megjegyezzük, hogy bár a festő, rajzoló nevét nem ismerjük, de annyi bizonyos, hogy a miniatúra festés művészetében, tudományában különleges alkotásokat aligha hozhatott létre. Rajza, számunkra mégis azáltal vált értékessé, hogy rögzítette a korabeli nők egyik jellegzetes öltözetét. Az írótollal ellentétben, a könyvet ritkábban helyezik emberi fél kar kezébe. A ritka példák egyike a csukott könyvet tartó páncélos fél kar, mint sisakdísz. Máshol a címermezőben, nyitott könyv fölé egy páncélos fél kar tartja a koszorút.63 Szokatlan elhelyezésben, pontosabban két kard hegye közé fogva jelenik meg a könyv, a Biblia, az uzoni származású Jankó Boldizsár dévai pap címerén. A nyitott könyv színpadias elrendezését láthatjuk a szombatfalvi Szombatfalvi család armális levelén, ahol a kék pajzsmezőn lévő könyv fölé a felhők közül kinyúló páncélos kar kezében koszorút tart. Felirata: „jus Divinum et Humanum.” A koszorút tartó páncélos kar a sisakdíszen is megismétlődik.64 A címerképek főalakjai, ember vagy állat, valamint a mesterségre utaló attribútumok mellett, kiegészítő díszítőelemként növényi ornamentikát is használtak. A pálmaág vagy olaj ág két A SZÉKELYEKNEK IRASTUDASSAL-MUVELTSEGGEL SZERZETT CÍMERES... 59 MNLOL, R 64, 615. 60 Apor 1927, 28. 61 Uo„ 29. 62 GYULAI 2005, 24. Összesítése alapján, a címereken megjelenő vörös csizma, mint férfi lábbeli 1608. és 1680-ban csupán kétszer fordul elő. Az erdélyi nemesi katonai öltözet címet-rangot közvetítő viseleti darab a sárga csizma. 63 PÁLMAY 2000, 236. 64 A címeres levél eredete egyelőre nem tisztázott. Pálmay szerint a család ezt Brandenburgi Katalintól nyerte. (PÁLMAY 2003, 203.) 253
