Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Tüdős S. Kinga: A székelyeknek írástudással-műveltséggel szerzett címeres levelei a 16–17. században
TUDÓS S. KINGA alak, kezében írótollal, hasonló az aldobolyi, kökösi és illyefalvi Gödri család címeréhez, ahol a hullámzó tengerből kiemelkedő, sziklán álló vitéz felemelt jobb kezében látható az írótoll.51 52 Az erdélyi címerek ritkán ábrázolt alakja a nő. Pálmay József közlése alapján, a székelyudvarhelyi Szabó család 1638. május 5-én I. Rákóczi Györgytől nyert címerük fő címeralakja egy zöld dombon álló, bíbor ruhában öltözött nő, szél által lengetett aranyhajával, fején babér- koszorúval, baljában írótokat, jobbjában kardot tart.53 Másik ritka címerkép a kisbaconi Benkő Mihály címere, amelynek fő címeralakja egy magyarruhás nő. Többnyire a Bibliát jelképező könyv (nyitott, csukott), ritkábban az írott tekercs ábrázolása elsősorban azoknak a címerére jellemző, akik tudásukkal, műveltségükkel emelkedtek ki környezetükből, folytattak tevékenységet az egyház, az oktatás kötelékében. A címerek többségén a könyv, mint másodlagos címerkép leginkább egészalakos emberi figura társaságban jelenik meg. A korai időszakban a címerképeken ritkán ábrázolták az embert teljes formájában. A lovon ülő vitéz, kezében kardot tartó gyalogos katona a magyar heraldika gyakori motívumává a 16. századtól vált közkedvelté. Az egészalakos emberábrázolás a katonai érdemek elismerésének szimbóluma mellett, más, esetünkben az írástudással szerzett címereken is megjelenek. A felvilágosodás szellemét és igényét tükröző jelenség, amikor az önkifejezésre vágyó reneszánsz ember már magát kívánta a központba helyezni. E csoportba tartozó címernyerők mindannyian papi, prédikátori hivatalt töltöttek be és címerükön ábrázoltatták magukat tevékenységük közepette. Teljes öltözetben, azaz gyászköntösben és palástban, jobbjában feketés-vörös kódex, baljában fehér misekendőt (verejtékkendő, amelyet csak gyászmisén használnak) ábrázolva, egyszerű megjelenítésben tűnik fel Czupor Mihály alsótorjai romai katolikus pap a címerén. Hegycsúcson álló papi, prédikátori öltözetben, jobb felemelt kezében nyitott könyvet tart a szentlászlói pap Gyalai István a címerén.54 A vallásügy terén végzett érdemei elismeréséért ábrázoltathatta magát álló figuraként a címerén csekefalvi Deák (Literatus), Vadász György jobbjában botot/pálcát, baljában nyitott könyvet tartva.55 A férfialakok ábrázolásánál a rajzolók többnyire a ruházatok kontúrjainak, élvonalainak egyszerű megrajzolására törekedtek. Ezek a bájos egyszerűséggel ábrázolt figurák papi, prédikátori öltözetben, palástban vagy egyenes szabású, magas gallért viselő iskolamester-tanító öltözetbe bujtatva jelennek meg. A címernyerők között volt, aki nem elégedett meg az egyszerű, foglalkozását sommásan ábrázoló ember-könyv kombinációval. Ennél többre törekedtek. így jöttek létre azok a címerképek, amelyeken elbeszélő jelenetek ábrázolására került sor. A lelkipásztorkodásában jeleskedő szentbenedeki Imecs Márton református papot otthoni környezetben ábrázolták: álló alak kezében nyitott könyvvel, mellette a képbe benyúló asztalon süvege.56 Hasonló címere volt a valláselemző prédikátor köpeci Nagy Györgynek. Címerén, amelyet57„dicséretes papi erényeiért s a tudományokban való jártasságáért” érdemelt ki, prédikáció tartása közben örökítette meg a rajzoló. A lendületesen magyarázó papi öltözetben álló figura felemelt jobbjában pálcát, baljában nyitott könyvet tart. Süvege a mellette álló asztalon. Ritka színpadi elrendezésnek vagyunk látói Semlyénfalvi György deák pap címerképén: középen papi öltözetben a könyvet tartó apa, jobb felől lovon ülő fia (?) felé fordul, akiről az oklevél, mint „jó előmeneteld” ifjúról emlékezik meg. A központi figura háta mögött pedig két lovon ülő alak olajágat tart apjuk (?) feje fölé.58 51 Uo., 138. 52 Uo., 181. 53 PÁLMAY 2003, 221. Közlése szerint a címeres levél eredetije akkor, udvarhelyi Szabó Ferenc birtokában volt. 54 SÁNDOR 1910, 99. dók. 55 Uo., 194. dók. 56 Uo., 218. dók. 57 Vass 1900, 599. Bethlen Gábor 1622. szeptember 23., Gyulafehérvár, 1 f. 58 SÁNDOR 1910, 180. dók. 252
