Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Szőcs János: A moldvai magyarok a 16. század végén és a 17. században
SZŐCS JÁNOS Az 1665 végéről keltezett, ismeretlentől származó jelentésben az áll, hogy a moldvai római katolikusok legnagyobbrészt magyarok. Ugyan tudnak románul is, de maguknak magyar papot akarnak.15 1668 végéről újból Vito Pilutio beszámolóját olvashatjuk. Kutnáron 500, Jászvásáron 1000, Tatroson és a körülötte levő katolikus falvakban 1200, Csöbörcsökön 325, Románban 15, Szabófalván és környékén 1000, Amadzsején 30, Herlón 10, Kisinovon (?) 8, Karácsonykőn 4, Szucsáván 30, Húszon 150, Terebesen 600(?), Bákóban 500 katolikus lelket talált. Az utóbbiból sokan elmenekültek. Forrófalván 230 katolikus és magyar pap volt. Galacon a katolikusok száma 50. A számok nyilván felfele, vagy lefele vannak kerekítve. Az előbbi statisztika szerint Moldvában 1668- ban 5652 római katolikus személy élt. Moldva apostoli vikáriusa, Petrus Parcevic, martianopolisi érsek 1670-ben a csíksomlyói kolostor gvárdiánját, Taploczai Istvánt bízta meg, hogy az ő halála esetén a helyébe lépjen. Azért tette ezt, mert Csíksomlyó közel van Bákóhoz, és mert Taploczai és szerzetes társai beszélnek magyarul. A misszionáriusok ugyanis nem ismerik a nép nyelvét. A nép pedig saját nemzetéből akar papot. A moldvai katolikusok a nagy adók miatt elmenekülnek. Forrófalván 60 ház katolikus volt, mára egyetlen öregasszony maradt.16 Még ugyanabban az esztendőben az erdélyi ferencesek folyamodványt terjesztettek a Hitterjesztő Szent Kongregáció elé. Ebben újból rögzítették: a moldvai katolikusok velük azonos nemzetiségűek. Egy másik előterjesztésükben ugyanők így fogalmaznak: a moldvai katolikusok a Somlyói kolostorbeliekkel egy nyelvet beszélnek, mégis egyetlen magyarul beszélő papjuk sincs, akinek feltárhatnák lelkűket, s aki nekük a hit tételeit magyarul tanítaná.17 Vito Pilutio jelzi: Moldvabánya lakossága a török és a tatár portyázások, és a nagy adók okán nagyobbrészt elmenekült.18 1670 októberében Antonio Angelini ferences missziós lejegyezte, miszerint a jászvásári katolikusokat magyaroknak mondják, de közülük nem tud mindenki magyarul, ezért a jezsuiták ott románul prédikálnak. A bákói katolikusok román és magyar nyelvet használnak. Pilutio azt írja, hogy nincs igaza Parcevicnek, amikor azt írja, hogy az olasz misszionáriusok nem teljesítik feladatukat, mert nem értik a magyar nyelvet. Ezek a misszionáriusok igenis gondozzák a katolikus híveket, mondja Pilutio.19 Giovanni Battista del Monte missziós reális válaszokat fogalmazott meg Hitterjesztő Szent Kongregáció kérdéseire. Moldva nyelve román, de mivel magyarok is élnek ott, szükséges a magyar nyelv ismerete. A moldvai katolikusok azonban katolikus könyveket nem olvasnak, mert nem tanult emberek, ők írástudatlanok. A művelődési dolgok iránt nem fogékonyak, nincs bennük érdeklődés. A misszionárius a továbbiakban kifejti, hogy minden templomban működik kántor, akit a nép mesternek nevez. O, a missziós, úgy látja, hogy ezek az egyének tanításra nem alkalmasak. Azt is megjegyzi, hogy Jászvásáron és Kutnáron jezsuiták tanítanak.20 A lengyelországi pápai nunciusnak küldött levelében (1671. március 7.) Petrus Parcevic elmondja: a moldvai római katolikus lakosság nyomorúságos lelki-szellemi állapota miatt a paphiány és a püspök távolléte okolható. Parcevic újólag kikel az olasz konventuális misszionáriusok ellen, akik inkább kártékonyak, mint hasznosak. Se románul, se magyarul, se latinul nem tudnak, inkább kereskedést űznek. Moldvában szinte az egész katolikus népesség magyar. Ok kérik, hívják az erdélyi ferenceseket. A nép a saját nyelvén beszélő papokat akar: 15 Uo., 564-576, 591-593. 16 Uo., 594-598, 603-617. 17 Uo., 618-620. 18 Uo., 621-624. 19 Uo., 629-632. 20 Uo., 639-650. Giovanni Battista del Monte misszionárius 1663-1687 között volt Moldvában. 240
