Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Szőcs János: A moldvai magyarok a 16. század végén és a 17. században
A MOLDVAI MAGYAROK A 16. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A 17. SZÁZADBAN 13. Alfalu 0oseni): „Régente magyarok lakták. Ma puszta faluhely.” 14. Szalonc, Szolonca, Szolonc (Solonţ): „...Magyarfalu...175 lélek lakja.” 15. Forrófalva (Fărăoani): „Csupa magyarok... lakos 400 van. ” 16. Paskán (Paşcani): „... ez időben legtöbb lakó oláh...magyarok 6 házban harmincán vannak. ” 17. Bogdánfalva (Valea Seacă): „...magyarok 55-en vannak. ” Valamivel kevesebb román. 18. Hidegkút (Fântânele, Hemeiuş): „Magyarok csak 12 házban 58 lélek." 19. Terebes (Trebiş): „25 ház van itt, s összesen 115 lélek. ” 20. Bakó, Bakovia (Bacău): „A tiszta katolikus lelkek csak 680-an vannak. A románok kisebb számban. A bákói polgárok magyar emberek. A tisztségeket felváltva viselik. Bákótól délre számos román falu van. Bákóban vámot szednek az Erdélybe menőktől, akik kereskednek... innen szekérút megy Erdélynek Csík nevű megyéjébe. ” 21. Karácsonykő (Piatra Neamţ): „Hajdan csupa magyar volt a lakossága, most már csak 3 magyar ház van... tizenhatan (laknak ott)...s ezek közül csak egy, János nevű tudja az anyanyelvét. ” 22. Román, Románvásár (Roman): „Nem sok évvel ezelőtt háromszáznál több magyar és szász házat, 800 lelket számláltak...most 36 személy van. “ 23. Tamásfalva (Tămăşeşti): 6 magyar falu, köztük Tamásfalva, összesen 70 lélekkel. 24. Dsidafalva (Agiudeni): 163 lélek lakja. Magyarok. 25. Domafalva (Răchiteni): „389 lélek él itt. Magyarok. ” 26. Szabófalva (Săbăoani): 300 lelket számláltak, lakói magyarok. 27. Lökösfava (Licuşeni): 40-en lakják. Magyarok. 28. Steckófalva (Teţcani): 160 magyar lakik ott. 29. Neme (Tg Neamţ): „Régen a városban csak szászok laktak, ma 94-en vannak. ” 30. Gyula (Giuleşti): Lakatlan pusztahely. 31. Moldvabánya, Baja (Baia): „Ebben a városban régente szászok laktak, 1000-nél több házban. Most 40 házban 256 lélek él. ” 32. Szucsáva (Suceava): „Régen csupa szászok laktak itt, magyarokkal és románokkal vegyesen. Most 15 katolikus él itt. ” 33. Szeretvásár (Tg. Siret): Itt most egy katolikus sincs. 34. Herló (Hârlău): „Régen magyarok laktak itt, 500-nál többen...most 5 ház(ban) 19-en.” 35. Kutnár (Cotnar): ,A lakosok szászok, magyarok, oláhok...276 katolikus van itt.” Románok kevesebben vannak. 36. Szeráta (Sărata): „A lakosok magyarok, szám szerint 40-en. ” 37. Amadzsej (?): „Magyar falu... 99főt számláltak. ” 38. Sztrunga (Strungă): „4 ház (kettőmagyar), 11 katolikus. ” 39. Jászvásár (Iaşi): Lakói legnagyobbrészt románok, azonkívül vannak magyarok, lengyelek, rutének, szászok, muszkák és kevés olasz. Katolikus nép 300 fő. Bandinus érsek az 1646-1647. évi vizitációja során 1020 moldvai római katolikus családfőt vett nyilvántartásba. Ugyanabból az összeírásból 10 Moldvában szolgáló katolikus papról és 13 kántorról, deákról szerzünk tudomást. Mikecs László a moldvai római katolikusok 1646-os névsorát elemző tanulmányában pontatlanul állítja, miszerint Schönwiesner István az Ungrisches Magazinban közölte Zöld Péterl766. évi úti jelentését. Ha ez nem egyszerűen nyomdahiba, úgy helyesbíteni kell: 1766-ból Zöld Péternek semmilyen úti jelentése nem ismeretes. Az 1780-ban, 1781-ben és az 1787-ben íródott, az 1764-1768 közötti moldvai tapasztalatait összegező beszámolói, akkori mércével mérve, tanulmányok. Mikecs többször aláhúzza Marcus Bandinus megjegyzését: Moldva minden zugát bejárta, ahol akkor katolikusok éltek. Elgondolkoztató Mikecsnek az az észrevétele, hogy a főpap kiábrándult Moldva magyar lakóiból, magyar papjaiból és deákjaiból. A magyar hívők Bandinust ugyanis 237
