Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Szőcs János: A moldvai magyarok a 16. század végén és a 17. században
SZŐCS JÁNOS idegenkedve fogadták. Ellenben lelkesedtek Beke Pál jezsuita atyáért, Gyügyei Boldizsár bákói plébánosért, valamint András deák szabófalvi kántorért.5 Túlzás van Mikecs azon állításában, hogy az érsek figyelmét egyre jobban a moldvai románok irányába fordította. Ezt bizonyítaná az is, hogy ismerte és felhasználta Grigore Ureche krónikáját, a Letopiseţul Ţării Moldoveit. Az érseknek nem volt pozitív véleménye sem a huszi, sem pedig a tartosi magyar papról. Ellenben, írja Mikecs, nagy elismeréssel szólt a kutnári szász plébánosról, Gross Györgyről. Az egyházlátogatást leíró Bandinus-kódex tartalmára, véleményem szerint, nem lehet ráfogni valamilyen rejtett, vagy nyílt ellenszenvet, antipátiát a moldvai magyarok iránt. Bandinus a székely származású huszi plébánosról, Rapcson Mihályról állítja: tudatlan, de lakomákon igen jó ivó, fáradhatatlan kártyás és nagy énekes. Nem egyszer okozott botrányt. így hát nem csoda, ha az érsek kritizálta a plébánost. „A vak és műveltség nélkül való bákói nép megfogadta 15 esztendeje, hogy a bákói és forrófalvi egyházat Gyügyei Boldizsár vezesse,” írja Bandinus. Gyügyei nem törődik a templomok rendbetartásával. Arra méltatlan helyen tartja a teplomi edényeket. „Szokatlan, csúnya hangon énekelt az Isten házában...Iszákosok társaságát keresi...gyomrának élő ember...lagymatag katolikus, de a főpásztor parancsainak, intéseinek nem engedelmeskedikmondja róla és a híveiről az érsek. Úgy gondolom, hogy a bákói vizitációja kapcsán leírt eszmefuttatása fejezi ki a legjobban, a legpontosabban a főpap véleményét, meggyőződését:6 „A római szentegyháznak, melyet a szentlélek jelenléte kormányoz, kegyes atyaként saját anyanyelvű lelkipásztorokat kellene küldenie, akár püspökök, akár plébánosok, akár misszionáriusok legyenek azok, akik képesek legyenek minden főpapi és plébánosi teendőt illendőképpen és botrány nélkül elvégezni, különösen azokon a helyeken, ahol nincsen papbőség mint Moldvában, és tudják honi nyelven védeni a föld fejedelme és főurai előtt önmaguk és a katolikus egyház becsületét. ”7 Bákóban ekkor magyar plébános működik, ahol 200 magyar katolikus él. Jászvásáron 200 katolikus ház létezik. Kutnáron a lakosság többsége katolikus. Galacon 30 katolikus család lakik. Vászlón 5 magyar katolikus van. Tatros lakói majdnem mind katolikusok. Mánfalván 100 magyar katolikus ház, Lukácsfalván 50 magyar katolikus (ház?), Szoloncon is 50 magyar katolikus ház van. Románvásáron csupán néhány katolikus ház maradt. Úgyszintén Nemcen is. Míg Szabófalván és a szomszédos falvakban többnyire katolikus családok laknak. Szucsáván 30 katolikus család él. Az 1653-as évi belharcok idején Szucsáván a katolikus templom elpusztult. Herlón néhány katolikus ház maradt csupán. Húszon a katolikus családok száma kb. 30. Csöbörcsökön és még vagy 20 (!?) faluban katolikus magyarok élnek.8 A Bákó városi katolikusok 1653. áprilisl-jén magyar nyelvű kérelemmel fordultak a Római Hitterjesztés Szent Kongregációjához. Ebből részleteket ragadtunk ki: ,Mü, az Moldoua országban, Bákó városában lakozó katolikusok, mind az környüllévő magyarsággal együtt leborult orcával, magunk megalázásával és fiúi engedelmességgel az Nagyságtok kegyelmes lábaihoz ez supplicatiónk által leesvén, könyörgünk, méltóztassék kiáltásunkara füleiket lefüggeszteni. Jóllehet nagyságos, kegyelmes uraink (által) sok külömb-külömb-féle nyavalyáktól szorongathatunk, mint oláh nemzetség közöt(t), de azok közöt(t) legnehezeb(b) és nyavalyásabfb), hogy lelkipásztorok nélkül szűkölködünk sok üdőktől fogvást. ” A továbbiakban még felpanaszolják: az újonnan kinevezett püspök, Marian Kurski két hét alatt kifosztotta az egyházat. Az értékes javakkal Lengyelországba távozott. Az aláírók ezek: „Én Geneze István esküd(t) bírája a városnak tizenkettőd magammalA többi aláíró: Kőszin Balázs, Bodor 5 Mikecs 1944, 52-88; MCsMOT, I., 350-454. 6 Domokos 1987, 353-354,383, 392. 7 MCSMOT, II., 474-475. 8 Uo., 489-493. 238