Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Szőcs János: A moldvai magyarok a 16. század végén és a 17. században
SZŐCS JÁNOS A huszonegy évvel később írt beszámoló, amelyet Beke Pál, jezsuita szerzetes állított össze 1644. július 31. után alapvető információkat tartalmaz.3 Azt írja, hogy a föld rendkívüli termékenysége lakóit lustává teszi. Bőven van bor, sör. Ősszel nem vetnek, csak tavasszal. Nem annyira szántanak, mint inkább csak turkálják a földet, mégis bő termést aratnak. Búza, árpa, zab, köles bőven terem. Rozsot keveset vetnek. Románok, magyarok és szászok lakják. De él itt sok örmény és bolgár is. Vannak még olaszok, lengyelek, törökök és zsidók. A fejedelem udvarában tatár zsoldosok szolgálnak. A románok, magyarok és szászok inkább barbárnak mondhatók, mint kereszténynek. Szokásaikban, élelmüket illetően, öltözködésükben, viselkedésükben nem különböznek a tatároktól. Csak a vallásuk és a nyelvük különbözteti meg a pogányoktól. Itt a katolikus vallást magyar hitnek mondják. Az egész tartományban csak négy világi katolikus pap él. Három közülük még a misekönyvet is alig tudja olvasni, számol be róluk Beke Pál. A bákói plébános, Gyügyei Balázs (Boldizsár) Erdélyben kálvinista doktor volt. Legalább nyolc szerzetes működik itt, akik inkább kárára, mint hasznára vannak a hívőknek. Botrányos életet élnek. Nyelveket nem tudnak, és tanulni sem akarnak. Nyilván nem magyarok! A népet hatalmas adók sújtják, amelyeket a tatárnak, a töröknek kell átadni. Legtöbb mezőváros magyar. így Tatros, Bákó és Húsz. Azonkívül sok falu. De szép számban élnek magyarok Barládon, Galacon, Románvásáron. Szász mezőváros Kutnár és Moldvabánya. Nemcen és Szucsáván is élnek németek. Jászvásár nagy kereskedelmi központ, 7000 kunyhószerű házzal. Sok román és örmény iskolája van, ahol csak írást és olvasást tanítanak. Csöbörcsök mezővárosban főként magyarok élnek. Officiáli- suk magyar és katolikus. Papot kérnek. Moldvába olyan jezsuita rendtagok jöjjenek, akik románul, magyarul, németül és olaszul beszélnek. A román nyelv nem más, mint romlott olasz. Aki olaszul tud, két hónap alatt románul is megtanul, állítja Beke. A moldvai magyarok története, vallása, etnikuma, száma megismerésének alfája és ómegája a 17. századot illetően az a jelentés, amelyet Marcus Bandinus (Marco Bandini) marcianopolisi érsek, Moldva apostoli adminisztrátora az 1646-1647. évi egygházlátogatásáról állított össze: a Bandinus- kódex. Bandinus és kísérői 40 moldvai római katolikus települést, 1020 családfő nevét és 5577 lelket vettek nyilvántartásba.4 Kőrútján végigkísérjük Bandinus érseket és társait: 1. Húsz (Huşi): „E város lakói magyarok, oláhok, de sokkal több a magyar. ” 2. Vászló (Vaslui): „Hajdan a magyar lakosok száma nagyobb volt... 300 házban laktak...ma 16-an vannak. ” 3. Barlád (Bârlad): Lakosai románok, örmények és magyarok. Iskolamesterük a templomban magyarul énekel. 4. Takucs-Tekucs (Tecuci): Egykor 200 háznál több magyar élt itt. Ma egy sincs. 5. Bogdána (Bogdana): „Régente csupán magyarok lakták... most,..18-an vannak.” Sokan közülük görögkeletiek lettek, mert nem volt gondozójuk. 6. Sztánfalva (Stăneşti): „E községnek lakói magyarok, 150-en vannak. ” 7. Mániáivá (Măneşti): „Magyarfalu, 9 házban 48-an vannak” 8. Godzafalva, Gorzafalva (Grozeşti): „Magyarfalu... 69lélek.” 9. Völcsök (Balana): „12 ház, 87 lélek. ” Magyar falu. 10. Újfalu (Slobozia): „Keletifelén románok, nyugatin magyarok... 49-en.” 11. Tatros (Târgu-Trotuş): „Régente a város lakói magyarok voltak, most 30 ház katolikus... 123 lélek” van itt. Nekük csak magyarul beszélő pap kell, aki őket, gyermekeiket saját nyelvükön neveli! 12. Lukácsfalva (Lucăceşti): „...egy magyar faluba jöttem.” 15 ház, 86 személy. 3 Uo., 159-161, 268-269. 4 MlKECS 1989, 243-244; MCsMOT, I., 342-354. 236
