Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Szőcs János: A moldvai magyarok a 16. század végén és a 17. században
A MOLDVAI MAGYAROK A 16. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A 17. SZÁZADBAN Szőcs János A 16. század vége előtti időkből a Moldvában megtelepedett magyarokról kevés híradás jutott el hozzánk. Benda Kálmán professzor írja, hogy a moldvai dokumentumokban a moldvai bojárok között magyar eredetű nemesek neveit találta meg, a településnevek között pedig magyar falunevekre bukkant. Ugyanezt állítja Benkő Lóránd és Domokos Pál Péter isdA moldvai vajda olasz kamarása, Bartolomeo Bruti 1587-ben arról ad hírt, miszerint a fejedelemségben 15000 katolikus lakik. Ugyanő 1588-ban írja: Terebesen 50 háznyi katolikus magyar él. Jelzi továbbá, hogy Kutnár lakói magyarok és németek. Románvásrnak az 1588-ból származó magyar nyelvű bizonyságlevele így kezdődik: „Mi, románvásáriak, az Moldway országban lakozandók, magyarok, oláhok és szászok...5,2 Bernardo Quirini a VIII. Kelemen pápához küldött jelentésében (1599) így foglaja össze mondandóját: Moldvában 15 városban és 15 faluban laknak római katolikusok. Mintegy 1691 családban 10704 katolikus él. Úgy tűnik, számadatai valósak. Külön szól arról, hogy Húszon az iskolamester magyarul és latinul tanítja a gyermekeket. Szabófalván, Lökösfalván, Dsidafalván, Lukácsfalván mintegy 1400 magyar katolikust számlált össze. Bákóban ő maga magyarul prédikált, ugyanis az ottani katolikusok magyarok. A tatrosi katolikusok, akik 394-en vannak, magyarok és szászok. A moldvai magyarok többször Rómához fordultak, kérve, hogy papot, misszionáriust küldjenek közéjük. Az 1622-ben létrehozott Hitterjesztési Szent Kongregáció küldött is. Olyanokat, amilyeneket tudott: horvát, bosnyák, vagy olasz ferences barátokat, akiknek 3 évi tevékenység után baccalaureusi címet ígért. Megadásával azonban gyakran késlekedett. A Kongregáció anyagilag is támogatta a missziósokat, bár ez a segítség nem egyszer késett. A missziósok nyomorogtak. Nagy nehézséget jelentett, hogy a misszionáriusok nem ismerték a moldvai hívők nyelvét. A gyónás így puszta formalitássá vált. Elhagyatottságukban az idegen ferencesek egy része elzüllött. Andreas Bogoslavic, konventuális ferences beszámolója 1623-ban készült, mely szerint Bákó városában 100-nál több házban laknak magyar katolikusok, 100-ban pedig ortodoxok. A szomszédos két faluban 86 háznyi magyar katolikus él, Tatroson 70 háznyi, Románvásáron 72 háznyi magyar katolikust említ. Az utóbbiak azonban, jegyzi meg, leginkább románul beszélnek. A szomszédos 4 faluban 60 a magyar katolikusok száma. Szucsávában 68 háznyi magyar és szász katolikus családot talált. Szerátán, Karácsonkőn 84 háznyi szász és magyar katolikusról tud. Kutnáron több mint 260 házban laknak katolikus magyarok, szászok és románok. Magyar és német papjuk van. Jászvásáron a katolikusok templommal rendelkeznek. Ott 84 háznyi katolikus él. Húsz városában több mint 80 háznyi magyar katolikus lakik. Ok huszita eretnekek voltak. Az egész Moldvában 15 plébániatemplom, 1010 katolikus ház, 2630 katolikus lélek van. A korábbi adatokat ismerve az 1623. évi lélekszám kicsinek mutatkozik. 1 2 1 Benda 1989,1., 13,17., 41.; Benkő 1989,277.; Domokos 1941,24-36,76. 2 MCsMOT, I., 42-43, 77-83, 117-128, 453. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve IX. (2013), p. 235-244 235
