Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Kocsis Lajos: Az 1888-as magyar–román határrendezés Csík vármegyei hatásai
AZ 1888-AS MAGYAR-ROMÁN HATÁRRENDEZÉS CSÍK VÁRMEGYEI HATÁSAI Ennek megfelelően ifj. Schultz József és Kaszab Soma budapesti kereskedőknek - akiknek a rendkívüli alacsony, köbméterenkénti 55 krajcár tőár (1894-ben a Magánjavak gyergyói erdeiben 1 forint 44 krajcárba került a fa!) a kialakult helyzet ellenére is vonzóvá tette a kitermelést - válogatás nélkül az összes kereskedelmi célra hasznosítható fát ki kellett vágják.27 A birtokvédelem e nem túl gyakori, ám a kialakult helyzetben célszerűnek látszó formájára gyorsan reagáltak a magukat kifosztva érző „rakoncátlan szomszédok.” Úgy gondolták elérkezett az idő, hogy igazukat jogi úton bizonyíthassák: a birtokukkal határos két átszakadt rész (Sólyomtár és a Csíkszentmárton-Csekefalva Magyaros havasa) tulajdonjogának megszerzése érdekében 1894 végén Gheorghe Ghika beperelte a Magánjavakat és a két alcsíki községet.28 Az 1895. április 2-i bakói pert érthető módon a Magánjavak vezetése nagyon komolyan vette. Az alapos előkészületek (a bemutatandó 27 dokumentum román nyelvre fordítása, hitelesítése), valamint a vagyonközösséget képviselő Becze Antal alispán és Lázár Menyhért igazgató által fogadott, Gheorghe C. Ráileanu neves helyi ügyvéd „minden tekintetben színvonalas” ténykedése ellenére, különböző külsőségekre hivatkozva, a per tárgyalását a bíróság elnapolta. Bár a területek nem is voltak soha a felperes birtokában (birtokigényt igazoló okmányként tulajdonképpen csak a Ghika uradalom egyik mérnöke által 1804-ben készített, és az átcsatolt részeket is tartalmazó térképét mutatták be), a romániai állapotokat látva, a csíkiak nem sok esélyt láttak a tulajdonjog megvédésére. A „nagy utánjárással összeállított védelem alapján hazai bíróságaink előtt nem félteném a pert - latolgatta az esélyeket az alispán, - addig kétes, hogy a formaságokra és a nemzeti ragaszkodásra 26 A térkép forrása: A Magyarország és Románia között 1887. évi november hó 25-én deczember hó 7-kén kötött, s az 1888. évi XIV. t.-czikkel az ország törvényei közé iktatott, határegyezmény VI. czikke alapján, az 1888. év folyamán véghezvitt határjelzés leírása, az ide tartozó harmincz határtérkép lappal I-XXX., Budapest, 1889. 27 Uo. 28 Gheorghe Ghika keresetét a román hivatalos lap december 23-án tette közzé. (Uo., F 7/31, Csíkvármegye törvényhatósági bizottsága 1895. évi közgyűlésének jegyzőkönyvei, 1895. március 18.) 173 1. térkép. A Romániához átkerült sólyomtári erdő26
