Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Kocsis Lajos: Az 1888-as magyar–román határrendezés Csík vármegyei hatásai
AZ 1888-AS MAGYAR-ROMÁN HATÁRRENDEZÉS CSÍK VÁRMEGYEI HATÁSAI viszonyokhoz, hiszen egyre sürgősebbé vált a veszélyben lévő, tulajdonképpen közprédává vált erdőbirtok értékesítése. Az új körülmények között ez természetesen kényszer szülte eljárás volt: az egyes területekre érkező, sokszor egyetlen, többnyire román kereskedők igen kedvezőtlen ajánlatát is kénytelen volt elfogadni. A gyenge kereslet miatt a kínált pénzösszeg nem képezhette alku tárgyát, ellenben a megkötött szerződésben a Magánjavak különböző biztosítékokkal próbálta körülbástyázni érdekeit. A megállapodás két legfontosabb előírása a vételárra (a bérlő a jóváhagyása után azonnal „egyszerre és egészben” ki kellett fizesse), valamint a tulajdonosok felelősségére (az akadálytalan kihasználásért nem vállaltak kezességet) vonatkozott, ami a kialakult helyzetet figyelembe véve teljes mértékben indokolt volt. A hasonló szerződések megkötésének körülményeit jól jellemzi a Czibles havasából, a Kiskilincses patak szomszédságában Romániához átszakadt erdőrész értékesítése körüli eljárás. Az 5000 m3 fára ugyanis évekig nem volt érdeklődő, így azt csak 1896-ban sikerült, H. Amravomics piátrai kereskedőnek eladni, a valódi ár töredékéért, 1600 forintért (a Magánjavak szerencsésebb fekvésű birtokain ez a famennyiség több mint 7000 forintba került!).19 A jelentős anyagi veszteség mellett „némi kárpótlást” biztosító megállapodások elé, kedvezőbb megoldás hiányában, a közgyűlés tagjai nem gördítettek akadályt. Jóváhagyásukkor azonban mindig rávilágítottak a döntés hátterére, részletezték azokat az érveket, amelyek annak megkötéséhez vezettek. Jó példa erre a fenti szerződés megerősítése alkalmával felsorolt néhány indok („a romániai hatóságok az oda átszakadt területeknek nemcsak kihasználását törekednek folytonos zaklatásaikkal megakadályozni és lehetetlenné tenni; ... ezen területek kihasználására a jelzett erőszakoskodások miatt most már belföldi vállalkozók nem is mernek jelentkezni; ...az elmondottak után a nyilvános árverésen való értékesítésre egyáltalán nem mutatkozik kilátás’), amely meglehetősen pontos képet nyújt a határrendezés után kialakult áldatlan állapotokról.20 1888-ban - mint láttuk - a kellően tájékozott csíkiak közül mindenki számára világos volt, hogy a nagy reményekkel megszavazott határszerződés, nemhogy nem fogja megnyugtatóan megoldani a korábbi vitás kérdéseket, de újabb konfliktusok lehetőségét is magában rejti. Félelmük sajnos beigazolódott: a Romániába átkerült erdők nemcsak komoly lopásoknak és károsításoknak lettek kitéve, de egyes havasok tulajdonjogának megkérdőjelezése is rengeteg bonyodalmat okozott. 1907 januárjában például a Bisztra jobb partján, a 27. és 29. határoszlop közötti 141,55 hold kiterjedésű területet a szomszédos uradalom közegei táblákkal vették körül, ezzel jelezve, hogy birtoklására igényt tartanak. Az erdészeti hivatal munkatársainak helyszíni megjelenésének eredményeként azonban ezeket hamar eltávolították, ugyanakkor megnyugtatták őket, hogy a táblákat „csupán erdészeti és nem elfoglalási szándékkal” helyezték ki.21 Az „erélyes tiltakozással” tehát itt még elejét tudták venni egy lehetséges birtokvitának, de a legnagyobb (1102 hold) és legértékesebb birtokrész, a sólyomtári erdő (1. térkép) esetében már egy sokkal határozottabb fellépés sem bizonyult elegendőnek. A keleti szomszéd, az ambiciózus birtokgyűjtő Ghika család,22 ugyanis úgy tekintett a határkiigazításra, mint egy soha vissza nem térő alkalomra, hogy a havas elfoglalásával birtokait jelentősen gyarapítsa. A század folyamán a Ghikák többször is hangoztatták az erdőrész iránti követelésüket, hitelt érdemlő okmányok hiányában azonban azt sem az időnkénti határjárások alkalmával nem jelentették be hivatalosan, 19 Uo., F 7/32, Csíkvármegye törvényhatósági bizottsága 1896. évi közgyűlésének jegyzőkönyvei (május 28.) 20 Uo. 21 Uo., F 78/106, Csíki Magánjavak iratai. 22 Az albán származású Ghika család a 17. században telepedett meg a román fejedelemségekben. Fokozatosan a Ghikák az ország egyik legbefolyásosabb családjává váltak: közülük került ki Havasalföld és Moldva több uralkodója, és jelentős szerepük volt a politikai és kulturális életben is. A határrendezést követően a csíkiak erdőire a Ghikák kománfalvi ágának képviselői, a jelentős birtokokkal rendelkező Gheorghe és öccse, Nicolae, vetettek szemet. 171
