Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Történelem - Bódán Zsolt: „Mégis igen örvendtem, amikor kedden délben Borszékre beérkeztünk”. A borszéki fürdő egy gyulai polgárlány szemével 1889-ben
„MÉGIS IGEN ÖRVENDTEM, AMIKOR KEDDEN DÉLBEN BORSZÉKRE BEÉRKEZTÜNK” A BORSZÉKI FÜRDŐ EGY GYULAI POLGÁRLÁNY SZEMÉVEL 1889-BEN Bódán Zsolt Novak Kamill (1841-1921), kúriai bíró, a gyulai királyi törvényszék elnöke1 1889 nyarán egy bő hónapot töltött családjával Erdély legfelkapottabb fürdőinek egyikén, Borszéken. Ott tartózkodásuk alatt lánya, Iza (1869-1964), két levélben számolt be gyulai barátnőjének, Kliment Margitnak (1868-1948) fürdőbéli élményeiről.2 A levelek, bár nem naplószerűen rögzítették az eseményeket, a dualizmuskori fürdőkultúra, közelebbről pedig a borszéki fürdő számos jellegzetességét megörökítették. A továbbiakban ezeket kívánjuk számba venni előbb röviden, általánosságban foglalkozva a korszak fürdőkultúrájával és az erdélyi fürdőkkel, majd közelebbről megvizsgálva a borszéki fürdőt, illetve azt, hogy milyennek is látta egy fiatal polgárleány Székelyföld elsőszámú fürdőinek egyikét a szóban forgó évben.3 A fürdőkultúra és az erdélyi fürdők néhány jellegzetessége a dualizmus korában A Monarchia jellegzetes fürdőkultúrájának kezdetei a 18. század utolsó harmadáig nyúlnak vissza, míg divattá és tömegessé a fürdőre járás a következő században vált. Magyarországi vonatkozásban is az igazi kiteljesedését a „boldog békeidők” évei jelentették a századfordulón. A dualizmuskori polgári életmódhoz szervesen hozzátartozott a fürdőlátogatás, melyben 1 A Novak család egyike volt Békés megye köztiszteletben álló famíliáink a 19. században. A Mária Teréziától 1753 nemességet nyerő erdélyi örmény família tagjai meghatározó szereplői voltak a megye közéletének. A család talán legismertebb tagja, Novák Antal (1797-1843, Novák Kamill nagybátyja) többek között Békés vármegye főjegyzője, majd alispánja, valamint országgyűlési követe volt. (HÉJJÁ 2009, 396-399.) 2 Novák Izabella az 1880-1890-es évek fordulóján a gyulai társas élet egyik ünnepelt szépsége volt. Leánykodása idején a családja ún. nyitott házat vitt, 1888-ban például, névnapját mintegy 60 fős, a gyulai elit szinte minden jeles képviselőjét felvonultató estély keretében ünnepelték meg. A szép karriert befutó gyulai orvos, Zöldy János (1860-1940), feleségeként a későbbiekben is megyeszékhely megbecsült polgárainak körébe tartozott. A levelek címzettje Kliment Margit, Kliment Gyula megyei alpénztárnok leánya, később Ladies László (1864-1924) ügyvéd, takarékpénztári igazgató felesége, szintén népszerű tagja volt a megyeszékhely polgári társas életének, a szóban forgó években. Baráti társaságuk lénygében a századforduló valamennyi meghatározó gyulai személyiségét magába foglalta. (BÓDÁN 2011.) 3 A forrásként használt levelek a gyulai Ladies hagyatékban maradtak fenn. Az elsőt 1889. július 9.-én, a másodikat július 24-én datálta Novák Iza. Mindkettő Ladies Lászlóné Kliment Margit leltározatlan levelezésében található a gyulai Ladies házban. A levelekre a továbbiakban az írójának és címzettjének vezetékneve, valamint a levél dátumának megadása mellett hivatkozunk. A Magyarországon egyedülálló, egy polgárcsalád teljesnek tekinthető tárgyi és irattári anyagát (a lakóház annak teljes berendezésével, a családtagok személyes és használati tárgyaival, a gazdag családi irattár és könyvtár) magába foglaló hagyatékról bővebben BÓDÁN 2010. A Csíki Székely Múzeum Évkönyveid. (2013), p. 145-156 145
